1431 talált állásfoglalás a beruházás kifejezésre

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?

Kérdés: Az épület korszerűsítése érdekében az új technológia beépítése saját vállalkozásban végzett beruházással valósul meg. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a már meglévő eszköz korszerűsítése esetén?

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?

Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?

Kérdés: Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?

Kérdés: Az a kisvállalkozó, aki 2004-ben fejlesztési tartalékból valósított meg műszaki berendezések közé tartozó beruházást, igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt?

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?