1423 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?

Kérdés: Egyéni vállalkozó hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, a saját erőt befizette, a többit részletben fogja. Hogyan könyvelem le? Az áfáját vissza szeretném igényelni, mert megkezdett beruházás.

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?

Kérdés: Beruházási számlánkról a meg nem valósult beruházással kapcsolatos számlákat (tervezési díj, talajvizsgálati díj) kellene selejteznünk. Számviteli szempontból hogyan kell helyesen könyvelnünk?

Kérdés: A Katv. szerint adózó kft. érvényesíteni szeretné az elhatárolt veszteség korábban még használatba nem vett tárgyi eszközei (beruházások stb.) törvény szerinti részét. A Katv. tárgyi eszközt (beruházást) nevesít, fogalmaz meg.

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?