Találati lista:
991. cikk / 1324 Üzletrészvásárlás részletre
Kérdés: A társaság ötéves részletfizetéssel megvásárolja egy másik kft. üzletrészét. (Működtetésre átadták.) Ez idő alatt kamatot kell fizetni az eladó részére. Az átruházás cégbírósági bejegyzése csak akkor fog megtörténni, ha a megállapodott összeg 51 százaléka kifizetésre kerül. Hová könyveljük a kamatot?
992. cikk / 1324 Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
993. cikk / 1324 Készletek év végi értékelése
Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?
994. cikk / 1324 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
995. cikk / 1324 Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyszerűsített éves beszámolóját közzé kell-e tenni? Le kell-e adni a cégbíróságra, vagy valahova máshova?
996. cikk / 1324 Később kapott számla
Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?
997. cikk / 1324 Nem könyvelt fejlesztési tartalék
Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
998. cikk / 1324 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)
Kérdés: A 2003-ban alakult kft. a 2004. és 2005. években elért nyereségét az eredménytartalékba helyezte. A társaság 2007-től evaalany. A tulajdonosok a 2006. évi eredményt a korábbi évek eredményével együtt szeretnék osztalékként kivenni. Milyen lehetőség van a 2006. év előtti eredmény kivételére? Hogyan kell könyvelni?
999. cikk / 1324 Bérjutalom helyett üdülési csekk
Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.
1000. cikk / 1324 Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben
Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
