Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés intézménye is kérdésessé válik, mivel az osztalékfizetési kötelezettségek az évenkénti közgyűlések alkalmával, az éves beszámoló elfogadásakor megerősítésre kerülnek. Így az elévülés minden évben megszakad. Egyetértünk a véleményével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízott személyét, mivel a kifizetés csak 2022-ben történik.A 2017/41. számú Adózási kérdésre adott válasz részletezi, hogy a beszámolóval lezárt üzleti évben megvalósult gazdasági esemény el nem szá­mo­lása/helytelen elszámolása esetén szükséges-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég, mint vállalkozó, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Az egyéni cég kettős könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni a hatályos számviteli előírások szerint.Ha a kisadózó vállalkozó egyéni céget alapít, akkor átkerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...teszi a munkát), mérlegelni, hogy a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évet, illetve már a mérlegforduló­nap utáni évet érinti.A beszámoló elfogadásának napját a legfőbb szervnek kell meghatároznia. Ezen időponttól visszafelé számolva lehet a komplett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvelésére, beszámolókészítésére a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Ezen rendelet rendelkezései természetesen kötelezőek a társasházat képviselő közös képviselőre is.A hivatkozott Korm. rendelet 7. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés:
Kérdés: Az alábbi két zrt. kapcsolt vállalkozásnak minősül? A Tao-törvény (1996. évi LXXXI.) 4. § 23/f. pontja szerint kapcsolt az az adózó is, ahol "az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg".
A két társaság kiemelt adatai a következők:

Név

Tulajdoni arány (%)

Cégjegyzés módja

 

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

XY

47%

62%

önálló

együttes bármely ig.-i taggal

XA (XY lánya)

0%

0%

nincs

együttes XY-nal

AD

18%

0%

együttes

nincs

AV (AD lánya)

23%

32%

együttes

együttes XY-nal

A 2021. évi beszámoló szerint a BDF Zrt. mérlegfőösszege 5 Mrd Ft, az EGH Zrt.-é pedig 1,1 Mrd Ft volt. Informálisan is jelentős XY és AV befolyása mindkét cégben. A két társaság között évi 50 millió Ft-nál lényegesen nagyobb üzleti kapcsolat valósul meg. Ha két zrt. a NAV szerint kapcsoltnak minősíthető, akkor szükséges-e transzferár-nyilvántartást készíteni? Ha igen, annak mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] A két társaság a Tao-tv. 4. § 23/f) pont alapján nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a két társaság a tulajdoni részesedés alapján sem, ha– XY és AD nem közeli hozzátartozók a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerint vagy– XY...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 51/L. § (1)–(2) bekezdése szerint:–a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerinti mikro-, kis- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egy szoftver három szoftverkénti aktiválása

Kérdés: Társaságunk egy informatikai céggel közösen fejleszt szoftvert. Ezt a szoftvert 3 szervezeti egység, költségviselő is használja. A jelenlegi tárgyieszköz-könyvelés során a havi értékcsökkenést csak egy költségviselőre tudjuk könyvelni. A kontrollingosztály javaslata az, hogy a szoftvert ne 1, hanem 3 szoftverként aktiváljuk, és így oldjuk meg azt, hogy 3 költségviselőre (szervezeti egységre) legyen az értékcsökkenés elszámolva. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi értékelés elvének [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése], mely szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből egyértelműen következik, hogy egyetlen eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nagyvállalati státusz megszűnése

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] A társaság a Kkv-tv. szerint 2021. január 1-jén és 2022. január 1-jén még nagyvállalkozásnak minősül, mivel a kapcsolódó vállalkozási viszonya 2022. január 19-ével szűnt meg. Ebből következően a bevallási nyomtatványban az adóév (2021) első napjára és az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címke:

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
–Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
–Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
–Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] ...vissza nem térítendő támogatást mindaddig előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg a megvalósítási időszakot követően a beszámolót nem fogadták el, függetlenül attól, hogy a támogatás pénzeszközeivel a támogatott jogcímek számláit már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
22
23
24
134