Találati lista:
51. cikk / 1320 Halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség az egyszerűsített éves beszámolóban
Kérdés: Az alábbi kérdésre kérem szakmai véleményüket. A számviteli törvény 96. § (2)–(3) bekezdések szerint: „Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet »A«, illetve »B« változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.” A hivatkozott mellékletekben viszont a halasztott adókövetelés római számmal jelölt (halasztott adókövetelés: A.IV.), míg a halasztott adókötelezettség (halasztott adókötelezettség: F.II.10 X) és adókülönbözet arab számmal (halasztott adókülönbözet: X.1. X). Az egyszerűsített éves beszámolóban a fentiek alapján szükséges feltüntetni a halasztott adóra vonatkozó sorokat, vagy sem?
52. cikk / 1320 Hibásan beküldött beszámoló cseréje
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyesület 2023. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését határidőre beküldtük, de kiderült, hogy egyes adatok hibásan szerepelnek benne. A kiegészítő mellékletet sem töltötték ki, és ezáltal nem számoltak el benne a támogatásokkal. Beadható-e egy második beszámoló és közhasznúsági jelentés a 2023. évre ismételten, már a helyes adatokkal és a kiegészítő melléklettel, benne a támogatások elszámolásának bemutatásával?
53. cikk / 1320 Könyvelési dokumentumok visszatartása
Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
54. cikk / 1320 Beszámoló közzétételét meghatározó forintérték
Kérdés: Adott egy társaság, az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A társaság továbbra is E Ft-ban kívánja közzétenni a beszámolóját, a tulajdonosok kérelmének megfelelően. Milyen következményei lehetnek annak, ha így nem felel meg a társaság az Szt. 20. §-a (2) bekezdésének? Van-e esetleg módja annak, hogy továbbra is E Ft-ban tehesse közzé a beszámolóját?
55. cikk / 1320 Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése
Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
56. cikk / 1320 Felszámolás megszüntetése – könyvvizsgálat
Kérdés: A társság 2021. 06. – 2024. 01. között felszámolás alatt állt, majd egyezséggel 2024. 02-től ismét tovább működik. Kötelezett-e könyvvizsgálatra az adott társaság, amennyiben 2021. 01–05. hó között 650.000 E Ft, a felszámolás alatt 2021. 02. – 2024. 01. hó között 630.000 E Ft árbevétele keletkezett (2021-ben 140.000 E Ft, 2022-ben 290.000 E Ft, 2023-ban 190.000 E Ft, 2024-ben 10.000 E Ft), 2024. 02–12. hó között mindössze 150.000 E Ft volt az árbevétele. Figyelembe kell-e venni a felszámolási időszak alatti árbevételét, és ha igen, a felszámolási időszak teljes időszakát figyelembe véve, ez esetben kötelezett lenne még a 2024. évben könyvvizsgálatra?
A számviteli törvény 2024. december 31-én hatályos 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
A kérdésre a válasz abból következik, hogy mit tekintünk üzleti évnek a felszámolás időszaka alatt, ha a felszámolás időszaka meghaladja – az adott esetben – a három naptári évet?
A számviteli törvény 2024. december 31-én hatályos 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
A kérdésre a válasz abból következik, hogy mit tekintünk üzleti évnek a felszámolás időszaka alatt, ha a felszámolás időszaka meghaladja – az adott esetben – a három naptári évet?
57. cikk / 1320 Opciós jog is része a bizalmi vagyon induló vagyonának
Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?
58. cikk / 1320 Összeolvadásnál határidőn belül nem nyújtják be a vagyonmérleget
Kérdés: Három cég összeolvadásáról folytattak tárgyalást a tulajdonosaik 2024-ben. A 2024. 06. 30-ai fordulónappal elkészült vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálatot követően jóváhagyásra kerültek. A fenti dokumentumok alapján meghozták a cégek vezetői az összeolvadásról a döntést, melyben az összeolvadás dátumát 2024. 12. 31. napjában határozták meg. A számviteli törvény 136–144. §-a alapján az átalakuló társaságoknak az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságnál a végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt, illetve ugyanezen határidőn belül a számviteli törvény szerinti beszámolót közzé kell tenni az átalakulással megszűnő jogelőd társaság(ok)nak. Kérdésünk arra irányul, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a 90 napos határidőt nem tudják tartani, és az átalakulási végleges vagyonmérleget nem nyújtja be határidőben a vállalkozás? Azonosak a következmények a normál éves beszámolóleadási határidő elmulasztásával, vagy vannak speciális jogkövetkezmények ebben az esetben?
59. cikk / 1320 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
60. cikk / 1320 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
