Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál

Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulás során a fejlesztési (lekötött) tartalék – más sajáttőke-elemhez hasonlóan – megosztható a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. A Katv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Ügyvezetőváltás esetén a beszámoló aláírója

Kérdés: Nonprofit társaságnál ügyvezetőváltás történik 02. 28. nappal. Az előző évi beszámoló elkészítése még folyamatban van, előreláthatóan március végén kerül aláírásra és elfogadásra. A 12. 31. fordulónappal készített beszámolót a következő év 03. 31-én az előző vagy az újonnan megválasztott ügyvezető írja alá?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 20. §-ának (6) bekezdése szerint az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.A kötelező aláírás azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan szerzője köteles megfizetni, mértéke általában 4%.A Ptk. és az Szt. előírásai alapján az osztalékfizetésről a számviteli beszámoló elfogadásakor dönthet a tulajdonos, akkor is, ha egyszemélyes a kft. A döntést természetesen írásba kell foglalni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...– kezelt vagyononként elkülönítve – kell teljesítenie. A számviteli törvény 4. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a beszámolót a számviteli törvény által előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A számviteli törvény hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Januárban felvett osztalékelőleg

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2025. január 10-én 10.000 euró osztalékelőleget vett fel. A 2024. évi beszámoló még nem készült el, a mérlegkészítés időpontja január 31., február elejére lesz kész. Hogyan kell helyesen kezelni ilyen esetben a felvett osztalékelőleget? Feltételezem, hogy ők a 2024. évi eredmény terhére gondolták a kifizetést, de lehetséges-e ez, ha 2025-ben történt a kiutalás? Esetleg felvett kölcsönnek kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...2025-ben. A januárban történő osztalékelőleg-fizetés feltételeinek megléte csak akkor ellenőrizhető, ha a 2024. évi számviteli beszámolót a legfőbb szerv elfogadta. (Ez nem a mérlegkészítés időpontja!) A számviteli beszámoló elfogadásakor pedig a 2024....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Pénzügyi mutatók a kiegészítő mellékletben

Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező elemei közé tartoznak-e a pénzügyi mutatók?
Részlet a válaszából: […] ...kérdez, így csak általánosságban lehet a kérdésre válaszolni.A számviteli törvény 88–94/A. §-ai tartalmazzák az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatandó információkat. Ezen információkból az egyszerűsített éves beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Fizetendő és levonható áfa összevonása a mérlegben

Kérdés: A társaságok az eltérő időszaki áfát év közben tételesen az alábbiak szerint könyvelik: a következő időszakban levonható áfa a 3685. Egyéb követelések Tartozik, a következő időszakban fizetendő áfa a 4794. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követel oldalára. A beszámoló összeállításakor év végén ennek megfelelően bruttó módon kerülnek a mérlegbe besorolásra a főkönyvi egyenlegek. Találkoztam egy cégnél olyan megoldással, ahol ezeket a főkönyveket összevontan sorolták be a mérlegbe. Tehát a következő időszaki levonható áfa és fizetendő áfa összevont egyenlegét, ha Tartozik egyenlegű, akkor az Egyéb követelések mérlegsoron szerepeltetik, ha Követel egyenlegű, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé sorolják. Összevonhatók-e ezek a következő időszakban felmerülő követelések és kötelezettségek a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem vonhatók össze!Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben kell – tételesen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Beolvadás utáni beszámoló

Kérdés: Az „A” kft. 100%-ban tulajdonosa a „B” kft.-nek. A „B” kft. beolvad az „A” kft.-be. Mindkét kft. mikrogazdálkodó. Milyen formában kell a vagyonmérleget elkészíteni? Éves, egyszerűsített éves vagy mikrogazdálkodói lehet?
Részlet a válaszából: […] ...a mikrogazdálkodói beszámoló mérlege szerint kell a vagyonmérleg-tervezetet is, a végleges vagyonmérleget is elkészíteni! Ezt indokolja a célszerűségi szempontokon túlmenően egyrészt az, hogy a vagyonmérlegnek a hatályos számviteli előírások szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Visszatáplált energia könyvelése

Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítést (így a visszatáplált energia értékesítését is) a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell árbevételként elszámolni. Ehhez az szükséges, hogy a visszatáplált energia vonatkozásában is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Forgalomból kivont jármű újbóli forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...más lesz a számviteli elszámolás is.Ha például a tárgyévben a forgalomból kivont járművet a tárgyévben, a tárgyévet lezáró beszámoló mérlegfordulónapjáig ismételten forgalomba helyezik, akkor hiányzik a „tartósan már nem szolgálja”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.
1
6
7
8
132