2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?

Kérdés: Festés-mázolással, korrózióvédelemmel foglalkozó vállalkozás a tevékenysége végzése során különböző, egyedi ácsolatok (állványok) készítéséhez fenyő fűrészárut vásárol, amelyet egy-egy alkalommal méretre szabnak, feldarabolnak. Hogyan kell ezen vásárlásokat elszámolni, illetve nyilvántartani?

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?

Kérdés: Tapasztalatom szerint a vízkészletjárulék elszámolásával kapcsolatban többféle megfontolás létezik, és ehhez többféle számviteli elszámolás kapcsolódhat. Lehet adójellegű befizetés, ezért egyéb ráfordításként a 867. számlán kell elszámolni. Lehet költségként elszámolandó adó, amelyet az 534. számlán kell kimutatni. Lényegét tekintve vízdíj, amelyet az államnak kell fizetni, ezért az 511. számlán anyagköltségként kell könyvelni. Melyik a helyes?

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?

Kérdés: Korábban a 2535. és a 2993. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a szervizek által a javításhoz felhasznált anyagok helyes értelmezésével és könyvelésével. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy ha a szervizben vásárolunk alkatrészt, gumit stb., és ott azonnal be is szerelik, akkor az a szolgáltatások közé könyvelendő a szerviz számlája alapján? Ha viszont külön megvásároljuk például a téli gumikat az egyik helyen, és később azt egy szervizben felrakatjuk, akkor a gumiról szóló számla anyagköltség, a szerelési díj pedig szolgáltatás lesz?