Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlat egyrészthelytelen, másrészt az abból levont következtetés sem felel meg az Szt. 60.§-ában előírtaknak.Ha a kft. év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit,kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó esetében értékcsökkenési leírás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközzel összefüggésben számolható el. Ilyenek azok a tárgyi eszközök és nemanyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Nullára leírt számítógép ingyenes átadása

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást az utolsó kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A számítógép évenként elszámolandó értékcsökkenéseösszegének meghatározása során is az Sz. 52. §-ában foglaltak szerint kelleljárni. A kérdés szerint a hasznos élettartamot 2 évben határozták meg azzal,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint üzletrész átruházásánakadókötelezettségét kell megítélni. Az ügylet "külföldi elemet" is tartalmaz,mivel a társaság üzletrészt értékesítő egyik tulajdonosa orosz állampolgár,akinek Ausztriában van állandó lakóhelye, így alkalmazni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Lakássá átminősítés áfája

Kérdés: A kft. a társasházban irodahelyiséget vásárolt, áfás számlával, és az áfát visszaigényelte. Szeretné értékesíteni, a vevőjelöltek azonban csak lakóingatlanként kívánják megvásárolni. Az iroda lakássá történő átminősítése folyamatban van. Átminősítése után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Amennyiben keletkezik, az mikor esedékes? Amikor a Földhivatalhoz benyújtottuk a lakássá történő átminősítési kérelmet? Amikor értékesítjük az ingatlant? Mi lesz az áfa alapja: a piaci érték, a beszerzési ár?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapjántermékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket saját célra olyanállapotában használja fel, hasznosítja, amelyet ha közvetlenül így szerezne be,nem lenne joga adólevonásra. (Feltételezve, hogy a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés targoncavásárlásról szól, az adott esetbenzárt végű pénzügyi lízingről van szó. A lízingbeadáskor kiállított számla ígyaz áfát is tartalmazta. A szabad devizagazdálkodás ad arra lehetőséget, hogy adevizabelföldiek egymás között devizaalapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel összetett beruházásmegvalósításáról van szó. A járműbeszerzés bekerülési értékébe tartozótételeket (vételár, szállítási, üzembe helyezési és ennek érdekében felmerültköltségek) a beruházási számlán elkülönítetten kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Készletek év végi értékelése

Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?
Részlet a válaszából: […] Nem érthető a kérdés, mivel a számviteli alapelvek szerint[az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése] az eszközöket és a kötelezettségeket akönyvvezetés és a beszámolókészítés során egyedileg kell rögzíteni ésértékelni. Nyilvánvalóan így kell eljárni a leltárba felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Regisztrációs adó a cégautóadónál

Kérdés: A cégautóadó mértékénél a személygépkocsi árába bele kell-e számítani a regisztrációs adót?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy igen. Az Szja-tv. 70. §-ának (3) bekezdéseszerint a cégautóadót a személygépkocsi beszerzési ára függvényében kellfizetni. Az (5) bekezdés szerint a személygépkocsi beszerzési ára aszemélygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az az egyértelműválaszhoz szükséges. Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapjánnem minősül termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
1
16
17
18
24