Tőzsdei részvények adásvétele

Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz röviden az, hogy az nemalkalmazható.Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének aa) alpontja szerint azárfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásábanaz értékpapír megszerzésére fordított érték tőzsdei ügyletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Garancia kiterjesztése

Kérdés: Az áruhoz tartozó garancia kiterjesztése az áru beszerzési értékét növeli? Ez lehet 1-2 év. Ennek függvényében változik az ár. Ha külön számlázzák, a bekerülési érték része? Tárgyi eszköznél aktiválandó?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést kissé pontosítani kell. Az eladónálértelmezhető az áruhoz kapcsolódóan a garancia kiterjesztése. Az eladó agarancia kiterjesztése miatti magasabb eladási árat árbevételként köteleselszámolni, függetlenül attól, hogy azt az áru magasabb eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Hitelből vásárolt részvény járulékos költségei

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a részvénybekerülési (beszerzési) értéke vásárlásakor a részvényért fizetett ellenérték(vételár). Abban az esetben, amikor egy adott társaság részvényét (részvényeit)úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozék termelőgépre

Kérdés: Van egy termelőgépünk, amelyre vettünk egy automata színcserélőt. Aktiválhatjuk-e azt a meglévő termelőgépünk hátralévő idejére? A gépet 2004-ben vettük, 10 százalék értékcsökkenést számolunk el évenként. Eddig eltelt már 4 év, az új gépre az értékcsökkenést a fennmaradó 6 évre számolnánk el. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt – mivel több megoldás is lehetséges -tisztázni kell:A termelőgépen eddig nem volt színcserélő, most vettek egy automataszíncserélőt, – amelyet csak annál az egy gépnél lehet használni, ezesetben az automata színcserélő beszerzését beruházásként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Iskolatámogatás

Kérdés: A kft. a helyi iskolát támogatná azzal, hogy sportfelszerelést vásárol részükre. Ha a cég a saját nevére kéri a számlát, hogyan tudja elszámolni? Van-e egyéb vonzata?
Részlet a válaszából: […] A cég nevére szóló számlával vásárolt sportfelszerelést avásárolt áruk között kell a beszerzéskor állományba venni. Amennyiben már avételkor eldöntött az, hogy az így vásárolt sportfelszereléseket a helyiiskolának átadják, akkor a számlában előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre adandó válaszhoz a következőket vegyükszámításba:– a kivitelezőnek az építtető kft. által igazolt számlájátaz elfogadott forintösszegben kell a beruházási számlán elszámolni, és aberuházási szállítóval szemben kötelezettségként kimutatni (T 161,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről

Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyszerű a válaszadás, hiszen az a törvényielőírásból következik. Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint a térítésnélkül átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérőennem rendelkezik – az eszköznek az állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Helikopter-leszálló bekerülési értéke

Kérdés: Új pavilonépület épült, amelynek a tetején helikopter-leszállót alakítottak ki. A társaság az épületet az ingatlanok között vette állományba. A későbbi ellenőrzés megállapítása szerint helytelenül, mert a helikopter-leszállót az egyéb építmények között kellett volna aktiválni. A helikopter-leszálló a tetőfelület kb. felét képezi, amely az épülettől nem választható el egyértelműen. A helikopter-leszálló szerkezetébe építették be az épületfödém hőszigetelését is. Az épület szerkezeti, gépészeti méretezését a helikopter-leszálló igényei, terhelései befolyásolják. Így az épületben is van olyan statikai megoldás, gépészeti rendszer, amely a helikopter-leszálló létesítése miatt került más módon megoldásra. Mikor járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (atovábbiakban: Szt.) 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni: amérlegben eszközként a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, a vállalkozóműködését szolgáló befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] A válasznál két törvény vonatkozó előírásait kell figyelembevenni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
76