Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] A válasznál két törvény vonatkozó előírásait kell figyelembevenni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Ingatlan adásvétele feltételekkel

Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdésben említett telek adásvételi szerződésétaláírták, a telket a vevő birtokába adták, akkor az eladónak (azönkormányzatnak) a számviteli előírások szerint az értékesítésről számlátkellett volna kiállítania.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Gyűjtőszámla könyvelése

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben, a mindösszesen alapján, vagy pedig teljesítési időpontonként kell rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdaságiműveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainakállományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani(készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Devizában kiállított számla áfájának árfolyam-különbözete

Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjáravonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon átszámítottforintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Méretre vágás minősítése

Kérdés: Bútorlapszabászat a vásárolt bútorlapokat a vevő kérésének megfelelő méretre vágja, és úgy értékesíti. A megvásárolt bútorlap elábé vagy anyagköltség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz annak függvényében más és más lehet,hogy a méretre vágás eredményeként keletkezik-e új termék vagy sem.Véleményünk szerint a méretre vágás nem változtatja meg atermék jellegét, minőségét, nem eredményez új terméket, így a méretre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Közhasznú társaság által működtetett szakiskola beruházása

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a közhasznú társaságáltal fenntartott oktatási intézmény (szakiskola) önálló jogi személy. Ebbőlkövetkezően önállóan kell, hogy vezesse könyveit, és önálló beszámolót kellkészítenie az Szt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Ingatlanok értékesítése beszerzési érték alatt

Kérdés: A társaság 2006-ban alakult, az alakulás évében nem volt bevétele. 2007. februárjában kapcsolt vállalkozásától ingatlanokat vásárolt, amelyeket 1-2 hónappal később csak kevesebbért tudott eladni. A beszerzési érték teljes egészében elszámolható a társaságiadó-alap terhére? Más értékesítése nem volt.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Tao-tv. 18. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltakból és abból indulunk ki, hogy a kapcsolt vállalkozás is a Tao-tv.hatálya alá tartozik. A kérdésre adandó válaszhoz azonban azt is tudni kellene,hogy a beszerzési ár vagy az eladási ár felelt meg a szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóbanfelmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshozszorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mintaz eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint anyagköltség a kettőskönyvvitelt vezető vállalkozások esetében – a számviteli törvény szerint -anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) érték.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként azüzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Üzletrészek vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a kft.-benlévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke vásárláskor azüzletrészekért fizetett ellenérték (vételár). Az Szt. 62. §-a (1) bekezdéseszerint a tulajdonosi részesedést jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
49
50
51
75