Találati lista:
521. cikk / 770 Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?
Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
522. cikk / 770 Üzletrészek vásárlása és értékesítése
Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?
523. cikk / 770 Használt személy- és tehergépkocsi költségei
Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
524. cikk / 770 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
525. cikk / 770 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
526. cikk / 770 Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyik ügyfelünk (női szabó egyéni vállalkozó) néhány hónapja divatáruüzletet nyitott. Az üzletben a vásárolt készleteken kívül saját termelésű készleteket is értékesítenek. A saját előállítású ruhákat az egyéni vállalkozó leszámlázza a saját üzletének, és a könyvelésben ugyanúgy árubeszerzésként könyveljük le, mint az értékesítési céllal vásárolt egyéb árukat. Az egyéni vállalkozó olyan áron számlázza le a terméket az üzletének, mintha azt a terméket kereskedőnek adta volna el. – Megfelel-e az itt leírt gyakorlat a törvényi előírásoknak? – Az év végi leltározáskor a saját termelésű árukat milyen áron kell értékelni? – Az Szja-tv. szerint "a saját termelésű készletet előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetni." Kérdésünk az, hogy az alkalmazottak által végzett munka mások által végzett munkának minősül-e, vagy ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munka tartozik? – Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként figyelembe vehető-e? Kell-e külön nyilvántartást vezetni a vásárolt és a saját előállítású készletekről?
527. cikk / 770 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
528. cikk / 770 Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése
Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
529. cikk / 770 Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása
Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
530. cikk / 770 Eladott ingatlan hiányosságai miatti korrekciók
Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Előfordul, hogy egy-egy ingatlannál a birtokba adást követően a vevő (tulajdonos) hibákat észlel. A hibákat a tulajdonos nem kéri kijavítani, hanem egyedi megállapodás szerint – értékcsökkenés címen – jóváíró számlát állítunk ki, melynek összegét cégünk kifizeti. Helyes ez az eljárás? Vagy helyesbítő számlát kellene kiállítanunk? Ha az előbb említett megállapodás még a birtokba adás előtt megszületik, abban az esetben mi a teendő? Ilyenkor a vevő még csak foglalót, illetve előleget fizetett.
