Iparűzési adó – lakásépítés költségei

Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) IV.fejezete nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy azértékesítésre történő lakásépítés költségeit az általánostól eltérő módon, akérdésben említett sajátosságok figyelembevételével lehessen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Betörésből származó kár elszámolása

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] A betörés miatt elvitt készlet értének meghatározásaérdekében a betörést követően leltározni kell. A leltár alapján a magánszemélyaz 50 ezer forintot meg nem haladó készletet selejtezheti, amelyrőlnyilvántartást kell vezetnie.A nyilvántartás tartalmazza:– a selejtezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Kamionok visszalízingelése

Kérdés: Az általam könyvelt cég Németországból kamionokat hoz be saját célra. A gépkocsikat a szükséges javítások, átalakítások után a forgalomba helyezéssel egy időben a pénzügyi vállalkozással visszalízingeltetik. A behozatalkor a kamionokat beruházásként, vagy árubeszerzésként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ az határozzameg, hogy a kamionok forgalomba helyezését a beszerző társaság végzi a pénzügyivállalkozásnak történő eladás előtt, vagy a lízingbevételt követően, esetleg apénzügyi vállalkozás. Ha a kamionokforgalomba helyezése a pénzügyi vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nemderül ki, hogy a munkaköpeny és a pulóver munkaruházati terméknek minősül-e.Amennyiben megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában foglaltaknak,és így munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] Áfa szempontjából:A különbözet szerinti adózás feltétele, hogy az adóalany aterméket továbbértékesítési céllal vásárolja. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 15. pontja alapján továbbértékesítésicél alatt a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Mobiltelefon-feltöltés elszámolása

Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 78.§-ának (5) bekezdése tartalmazza az eladott áruk beszerzési értéke tartalmikövetelményeit. A mobiltelefon-feltöltés nem felel meg ezen követelményeknek,mivel a mobiltelefon-feltöltés nem áru, az a telefonszolgáltatás ellenértéke,tehát szolgáltatás. Ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magáncélú telefonhasználat – helyi adó

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak akérdésekre adandó választ is alátámasztják, azokhoz csupán néhány kiegészítőmegjegyzést kell fűzni.A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint: az adó alapja anettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy sérti.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékűjoghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nemfedezett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szolgáltatás számlájában elkülönített anyagérték

Kérdés: Az elvárt jövedelem adójával kapcsolatban olvastam, hogy a szerviz által készített számlában a külön írt anyagköltség eladott áruk beszerzési értékének minősül, a helyi adóval kapcsolatban pedig azt olvastam, hogy nem lehet a vevőnél anyagköltségként elszámolni. Mi az igazság? Ha az eladónál eladott áruk beszerzési értéke, akkor a vevőnél miért nem lehet anyagköltség?
Részlet a válaszából: […] A kérdező kérdése jogos és van is benne igazság. A problémaaz, hogy a szerviz által készített számlában feltüntetett anyagértéket aszerviz a számviteli törvény előírásaival ellentétesen (jogszabályellenesen)számolja el az eladott áruk beszerzési értékeként, és aki ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
53
54
55
75