5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy társaság több évvel ezelőtti megalakulása óta kizárólag úgynevezett csoportfinanszírozást végez, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont be) alpontja alapján pénzkölcsönnyújtásnak minősül. Az új Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hitel- és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Az új törvényben már nem szerepel a csoportfinanszírozás a kivételek között, és a csoportfinanszírozás is pénzkölcsönnyújtásnak minősül. A társaság más tevékenységet nem végez, de a csoportfinanszírozás révén jelentős bevételt realizál. Ebben az esetben a társaság üzletszerű tevékenységének minősül a csoportfinanszírozás, mely alapján a kft. pénzügyi vállalkozásnak tekinthető? A pénzügyi vállalkozásoknak nem az általános gyakorlat, hanem a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól alapján kell a beszámolójukat elkészíteniük. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy egy kizárólag csoportfinaszírozási tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) folytató gazdasági társaság tevékenysége alapján könyvvezetése és beszámolókészítése során a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet köteles-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás az MNB nyilvántartására kötelezett-e! Végső soron arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a társaság által a csoportfinanszírozás során keletkezett kamat és egyéb bevételei IPA-alapot képező bevételt képeznek-e vagy sem, és a megítélést milyen jogszabályi hivatkozással lehet alátámasztani?

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?

Kérdés: Vállalkozásunk növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik, a vállalkozási szerződés április 1-től határozatlan időre szól. A szaktanácsadási díjat évi egyszer – április hónapban – a szerződést követően 15 napon belül állítjuk ki, a fizetési határidő a kiállítási dátumot követő 20. nap. Helyes-e a könyvelés, ha a számviteli teljesítés december 31.? Az áfateljesítés a számla kiállításával megegyező?

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja – a 2015. üzleti év vonatkozásában – jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?

Kérdés: Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?

Kérdés: Oktatással foglalkozó vállalkozás a tanfolyamokat és a vizsgáztatásokat modulrendszerben végzi. A résztvevők csekken fizetik be a felmerülő költségeket, de van, aki csak az éppen elvégzett modulra jutó költséget, van, aki az összes költséget. Az így befolyt tandíjakat, vizsgadíjakat előlegként vagy árbevételként kell kezelni? Az oktatás akár a következő naptári évre is átnyúlhat.

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.