5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A társasház kültéri közös területén engedélyezte a társasházi lakások tulajdonosai számára betonozott aljzattal rendelkező, zárt tárolóbokszok létesítését. A tárolóbokszok a lakástulajdonosok tulajdonában vannak, a beszerzésük és telepítésük a tulajdonosok saját költségén történt. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai az egységnyi tulajdoni hányadon alapuló közös költség meghatározott százalékának megfelelő összeget fizetnek a társasház folyószámlájára. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai által fizetett összeg közös költségnek vagy bérleti díjnak, esetleg valamilyen más jogcímen fizetett összegnek minősül? Amennyiben nem közös költség, abban az esetben az a társasház részéről a vállalkozási tevékenység bevételei közé sorolandó? Ez utóbbi esetben a társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége a bokszok tulajdonosai részére?

Kérdés: Egy kft. fő tevékenysége: 4782 Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme (tehát a kiszállítás nem a fő tevékenysége). A vállalkozás vállalja a kiszállítást is (saját számlás), a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel a saját tulajdonú alkatrészek vevőhöz történő eljuttatását. A gépjárművek 2,5 tonna alattiak, és nem fuvarozási engedélyhez kötöttek. Az adott munkavállalóknak 9234-es FEOR hordár, csomagkihordó a munkakörük. Munkájukat egyrészt városon belül (ahol a telephely van), másrészt a környező településeken végzik. Munkaszerződés szerinti munkavégzés helye: adott város, amelyen belül történik a kiszállítás. Van, aki 6 óránál kevesebbet, illetve van, aki 6 óránál többet van a telephelyen, illetve a városon kívül… A fenti feltételek megléte mellett adható-e nekik a 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen? Ha nem, akkor adható-e az 500 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen?

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?

Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?

Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?

Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?

Kérdés:

A társasház saját költségén elektromos autótöltőt létesített, amelynek fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen, névre szóló kimutatás alapján a társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromos autótöltős áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasházi havi egyenlegközlőben történő előírás?

Kérdés:

Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?