Kaució felhasználása

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég kauciót vesz el a bérlőtől a szerződéskötéskor. A szerződés lejáratakor a bérlő visszaadja a bérelt eszközt, ha minden rendben, a bérlő részére a kauciót visszautalják. Az egyik eszközt a bérlő sérülten adta vissza, a megállapodás szerint a javítás összege a kaucióból visszatartásra kerül, a különbözetet utalja át a bérbeadó a bérlő részére. Hogyan jár el a bérbeadó jelen esetben?
1. Megjavíttatja az eszközt, a visszatartott kaució összegét kártalanításként elszámolja.
2. Megjavíttatja az eszközt, a javítást áfásan számlázza a bérlő felé, a számla összegét a visszatartott kaució összegével összevezeti.
Részlet a válaszából: […] ...Így csak az 1. változat a jó megoldás azzal, hogy a javítási költség igénybe vett szolgáltatás, a visszatartott kaució pedig egyéb bevétel, a kárt okozó által térített összeg.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Vágósertés-kártalanítás bevétele

Kérdés:

A különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. (IV. 17.) Korm. rendelet szerinti vágósertés-kártalanítási bevételt hová kell elszámolni? Ez támogatás vagy árkiegészítés? Egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni? Az érintettek határozatot kapnak, amely alapján áfás számlát kell kiállítaniuk.

Részlet a válaszából: […] ...alapján kártalanítást kap a vállalkozás, melyet a számviteli törvény 77. § (2) bekezdés b) pontjának az előírása alapján egyéb bevételként kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Partnercégek adatainak figyelembevétele

Kérdés: „A” magyar kft.-nek tulajdonosa 49%-ban egy brit bejegyzésű „B” cég, illetve 51%-ban 2 magánszemély. A „B” tulajdonos partnervállalkozása a magyar kft.-nek a Kkv. tv. előírásai szerint. Ennek a „B” cégnek további tulajdonrészei vannak Kelet-Európában, nem Magyarországon, de mindenhol 50% alatti a tulajdonrésze, a többi tulajdonos ottani magánszemély. Az innovációs járulék számítása során „A” magyar cég figyelembe veszi a brit „B” cég mint partnervállalkozás létszám-, nettóárbevétel-, mérlegfőösszeg-adatait. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a „B” cég lengyel, szlovák, cseh, bolgár partnercégeinek adatait is figyelembe kell-e vennünk a járulék számolása során, tekintettel arra, hogy ezek nem kapcsolódó vállalkozásai a „B” cégnek, hanem partnervállalkozásai?
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 5. § (5)–(6) bekezdése szerint azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon faültetés

Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő amortizáció összegét – az általános szabályok szerint – a hasznos élettartam és a várható maradványérték figyelembevételével kell meghatározni. (A leírási kulcsot tehát a cégnek kell meghatároznia!)A bérelt ingatlanon (telken, földterületen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nagy értékű fák telepítése

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?
Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenését az általános előírások szerint, a várható hasznos élettartam és a várható maradványérték figyelembevételével kell meghatározni.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Bérelt üzlethelyiség kialakításához hozzájárulás számlázása

Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ki alakítja ki az üzlethelyiséget, ha a vállalkozás egyébként bérlő), másrészt a „kialakítási hozzájárulás” árbevételkénti elszámolása valótlan gazdasági esemény könyvelését jelenti, ami törvényellenes, és mint ilyen, csalás tényére utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Borravaló könyvelése

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben a bankkártyás művelettel kapott és a bankszámlán megjelenő pénzeszköz egyrészt a fogyasztás ellenértékének (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Folyósított támogatás visszafizetése

Kérdés: Adott egy kft., amely GINOP támogatást vett igénybe. Az igényelt összeget folyósították, a beruházás meg is valósult. Nem sokkal később egy pályázati ellenőrzés során szabálysértést állapítottak meg, amely miatt elképzelhető (nem teljesen biztos), hogy a folyósított támogatást vissza kell fizetni. Ez az információ a mérlegkészítés időpontja előtt már kiderült. Ebben az esetben a támogatást nyilvántartásba kell venni halasztott bevételként, és el kell kezdeni az értékcsökkenés elszámolásával arányos feloldást? Vagy mivel nem tudunk megbizonyosodni arról, hogy ez valóban vissza nem térítendő támogatás, így a kötelezettségek között kell nyilvántartani bevétel elszámolása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért a végleges döntés időpontjáig a kapott előlegként kimutatott támogatást a kötelezettségek között kell szerepeltetni, halasztott bevételként csak a végleges döntés függvényében lehet kimutatni, és lehet az értékcsökkenés elszámolásával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó beszerzése támogatásból

Kérdés: Egyéni vállalkozó elektromos autó beszerzését tervezi. Erre HEE RRF-REP-10.10.1-24 pályázaton 4.000.000 Ft támogatást kapott.
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyéni vállalkozónál bevételként elszámolandó a támogatásnak az a része, amely megegyezik a támogatási összegből teljesített és elszámolt költségek összegeivel. Az Szja-tv. 11. sz. melléklet II. 7. pontja alapján az egyéni vállalkozói tevékenységhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények

Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:
1
16
17
18
535