5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A számviteli törvény 22. § (2) bekezdése így rendelkezik: „Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett.” Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Szeretnénk azonban informatívabbá tenni mérlegünket és eredménykimutatásunkat az egyszerűsített éves beszámoló tételeinek további tagolásával. Az IM OBR rendszer az egyszerűsített éves beszámoló kitöltése során nem teszi lehetővé a tételek (sorok) további tagolását. Ezért az IM OBR rendszer éves beszámoló formátumát választanánk, vagyis az éves beszámoló sorainak megfelelően tagolnánk tovább az egyszerűsített éves beszámoló tételeit (sorait). A kiegészítő melléklet címlapján hívnánk fel a figyelmet arra, hogy „Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, de annak sorait az éves beszámoló sorainak megfelelően tovább tagolta”. Beszámolónkat egyébként az éves beszámoló formátumának használatától eltekintve, az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó előírások szerint készítenénk el, és tennénk közzé. Kérdésünk: elfogadható-e ez a megoldás?

Kérdés: A 2024. évi leltározás során többletet állapítottak meg cégünk terménykészlete esetében. A fellelt készlet értékesítésére 2025-ben kerül sor. 2024. évben a fellelt készletet piaci értéken állományba vettük, és egyéb bevételt számoltunk el. Az egyéb bevételt a fellelt készlettel kapcsolatban el kell határolni?

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelynek külföldi tulajdonosa van. CED-pályázaton indult a cég, amelyet el is nyert. A pályázatból befolyt összeget tovább is utalta egy külföldi cégnek (amelyben van részesedése), ázsiós tőkeemelésként. Ennek a folyamatnak a könyveléséhez kérek segítséget.

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?

Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó számlanyitási díjkedvezményt kapott a banktól. Ez az összeg adóköteles bevétele a vállalkozónak?

Kérdés: Kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság (kft.) működési támogatást kap jogcím nélkül, általános működésre, amit adott tevékenységre kapcsolatosan tudja felhasználni, tehát a támogató nem köti ki, hogy az általa adott támogatást mire lehet felhasználni konkrétan, csak azt, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódóan felmerült tételekre. A számviteli törvény az így kapott összegeket véglegesen kapott pénzeszköznek minősíti, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján a pénzügyi rendezéskor (befolyáskor) kell egyéb bevételként elszámolni. Ezt a bevételt azonban nem lehet időbelileg elhatárolni, mivel az szabad felhasználású, azaz nem konkrét eszközbeszerzésre vagy költségráfordításra kapta a kft. Jól gondoljuk, hogy ha az adott kft. kapott 100 egység működési támogatást, amelyből 70-et felmerült költségekre használ fel, és 30-ból tárgyi eszközöket szerez be, akkor nem kell a 30 egységet halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolással elhatárolni, és a támogatási intenzitással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegnek megfelelően visszavezetni a későbbi üzleti évben az egyéb bevételek közé? Azt csak és kizárólag akkor kellene, ha az adott támogatási szerződésben szerepelne, hogy mekkora részt kapott a kft. felhalmozási célra, és akkor már a támogatás nem jogcím nélküli támogatás lenne?

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?

Kérdés: Ha egy kft. támogatást ad egy tevékenység (projekt) elvégzésére egy nonprofit kft.-nek, a támogatás időtartama 3 év, és minden egyes évben elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek a támogatást adó kft. felé, a projekt során nem kerül külön meghatározásra, hogy abból pontosan mire és mennyit lehet felhasználni (tehát felhalmozási cél, dologi, személyi jellegű stb. elkülönítés nincs), csak annyi, hogy egy adott projekt megvalósítására kell felhasználnia. A nonprofit kft. az egyes évek elszámolása tekintetében számol el felhalmozási személyi jellegű és dologi költségekkel is. Ezen adott támogatást a támogatást nyújtó kft.-nél hogyan kell elszámolni az egyes üzleti évek alatt? Változik-e a könyvelés a kft.-nél, ha a kft. ezen támogatási összeget szintén támogatásként kapta, amellyel el kell számolnia, amely támogatási szerződés esetében az ő feladata a támogatás adott projektre történő továbbadása a céltársaság felé, ami ezen támogatott célt meg tudja valósítani, de felelősséggel tartozik, illetve a végső támogató a kft.-től várja a támogatás elszámolását (amit végül a nonprofit kft. használt fel, de a támogató ezen nonprofit kft. általi felhasználást engedélyezte, és a végső támogató arra kíváncsi az elszámolások tekintetében, hogy a végső cél megvalósítása érdekében használta-e fel a céltársaság a támogatást).