5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!

Kérdés: Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.

Kérdés: Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?

Kérdés: A kereskedelmi kft. nyomdai gépet vásárolt, pólókra, sapkákra emblémákat raknak fel. A pólókat, sapkákat megvásárolják, azokat emblémázzák, majd eladják. Az így megvásárolt ruhaneműket anyagként könyveljük? Ha elkészült, értékesítésként vagy szolgáltatásként számlázzuk?

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.

Kérdés: A rendezvényeken a pénztáraknál a kártyákat egy bizonyos pénzösszeggel feltöltik, amivel – fogyasztás esetén – a kiszolgálópultoknál fizethetnek. Három esetkör fordulhat elő. Időszakos rendezvény esetén a rendezvény befejeztével a kártyán marad egyenleg. A kártyára letéti díjat kell fizetni, ami a rendezvény végén visszaváltható. (Mi történik a vissza nem váltott kártyák után beszedett betéti díjjal?) Szórakozóhelyen 180 nap után a kártyán lévő összeg nem jár vissza a kártyatulajdonosnak. Hogyan kell könyvelni a fentiek alapján a társaságnál maradt bevételeket? Egyéb bevétel? Árbevétel? Terheli-e áfafizetési kötelezettség?