5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?

Kérdés: Társaságunk 129 millió forintért vásárolt magánszemélytől ingatlant. Az ingatlan vételárának meghatározásakor 239 Ft/CHF valutaárfolyamot vettek alapul. Az ingatlan vételára – 15 millió Ft foglalóval – 2028-ig havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, forintösszeg átutalással. A kötelezettséget a társaságnál CHF-ben kell nyilvántartani? A havonta forintban fizetett törlesztőrészletet át kell számítani az aktuális árfolyamon CHF-re? A fordulónapi kötelező értékelést minden évben meg kell tenni?

Kérdés: Büntetés-végrehajtási társaságként, fő feladatunk a fogvatartottak foglalkoztatása. A fogvatartottak munkaviszonyban nem állnak, munkájukért munkadíjban részesülnek, amely bevétel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.6. pontja alapján adómentes. Ha nem pénzt, hanem terméket adunk, kedvezményes szolgáltatást nyújtunk a fogvatartottaknak, akkor az után kell-e személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni? Ez az egyes meghatározott juttatáshoz hasonló, azzal azonosan kezelendő? Nem találunk olyan kategóriát, amely szerint az anyagi ösztönzés címén kiosztott termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezne. Jól gondoljuk?

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?

Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?