5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?

Kérdés: Evás bt. bel- és kültagja egyaránt más vállalkozásban főfoglalkozású dolgozó (heti 42 óra). A bt.-ből munkajövedelmet nem vesznek föl, a bevételt 15%-kal, majd október 1-jétől 25%-kal leadózzák. Van-e bármilyen járulékfizetési kötelezettségük? Be kell-e jelenteni az APEH-nak, hogy jövedelemkivét nem történt? Alkalmazott nincs.

Kérdés: Egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a beteg befizeti a törvény szerint meghatározott térítési díjat, mely a jelenlegi áfa szerint 15 százalékos kulcs alá tartozik. 2006. 09. 01-je után készül el a termék. A termékre már 20 százalékos áfa vonatkozik. Kell-e a betegnek áfakülönbözetet fizetnie, vagy ebben az esetben előlegnek tekinthető a beteg által megfizetett térítési díj?

Kérdés: Kft.-nek kell-e házipénztáradót fizetnie?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?

Kérdés: Társaságunk takarmánykeverő üzemek építésével, felújításával foglalkozik. A kivitelezés helye az ország különböző pontjain történik, általában nagy távolságra van a cég központjától, illetve a dolgozók lakóhelyétől. A brigádok kéthetenként váltják egymást, de közben a vasárnap pihenőnap. Hazautazni nem tudnak a távolság miatt, de a cégautó menetleveléből kiderül a hazautazás időpontja. Mi után a dolgozó tartós kiküldetésben van, a kiküldetésben eltöltött pihenőnapra jár-e a napidíj?

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?

Kérdés: Két zrt. közötti végleges pénzeszközátadásról szóló megállapodásban az átadó kijelenti, hogy az átadás végleges, semmilyen feltétel vagy körülmény fennállása esetén nem követelhető vissza az átadott pénz, az átvevő az átadott pénzeszközt saját belátása szerint, szabadon, bármilyen célra felhasználhatja. Az átvevőnek milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz bankszámlán való jóváírása után (számlaadás, áfafizetés)?