5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?

Kérdés: Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Kérdés: Társaságunk – az Energiahatékonysági Kötelezettség Rendszer kötelezettje – energiahatékonyság-javító beruházást, intézkedést hajtott végre. Ennek következtében energiamegtakarítást értünk el, amit energetikai auditáló szervezet hitelesített 2023-ban. A hitelesítésnek díja volt, amit egy összegben költségként számoltunk el. A MEKH tájékoztatása szerint a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. Milyen áron kell nyilvántartani az EKR-tanúsítvány szerinti megtakarítás mértékét? Mi lesz a bekerülési értéke? Illetve milyen főkönyvi számlával szemben tudom az immateriális javak közé felvenni? Amennyiben éven belül használjuk fel, akkor a készletek közé sorolandó-e? Ennek a hitelesített megtakarításnak egy részét kötelezettség teljesítésére kívánjuk felhasználni, másik része értékesítésre kerül az áfa felszámításával. Amennyiben a tanúsított megtakarítást kötelezettség teljesítésére használjuk fel, akkor a felhasznált megtakarítás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között számoljuk el? Az értékesítés bevétele helyesen a nettó árbevétel része, vagy pedig az egyéb bevételekhez sorolandó?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést köt egy kivitelezővel útfelújításra. Az útfelújítás során a más tulajdonában lévő helyrajzi számon is elvégzik az útbekötést. Az önkormányzat kifizeti a kivitelezés teljes költségét, majd a másik tulajdonosnak (különmegállapodás alapján) továbbszámlázza a kivitelező által kiszámolt, rá jutó beruházás költségét. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az idegen tulajdonra jutó rész beruházási értékét beruházásként könyveli, és a továbbszámlázást ingatlan értékesítéseként vagy pedig közvetített szolgáltatásként kellene-e könyvelni, mind a kiadási (K335), mind a bevételi (B403) oldalon?

Kérdés: A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Kérdés: Adott egy magyarországi vállalkozás, amelynek gyakorlatilag a teljes tevékenysége a máltai fióktelepén zajlik. A máltai fióktelep könyveit az ottani szabályok szerint könyvvizsgáló ellenőrzi. A magyar vállalkozás (külföldi fióktelep tevékenységével együtt számított) árbevétel és létszámadatok alapján nem kötelezett a magyar számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra, és konszolidálásba sem kerül bevonásra. A külföldi fióktelep tényére tekintettel kötelezett-e a magyar társaság könyvvizsgálatra?

Kérdés: Társaságunk olyan energiahatékonyság-javító beruházás(oka)t valósít(ott) meg, amely(ek) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv. szerinti energiahatékonysági intézkedésnek, illetve beruházásnak minősül(nek), mely(ek) hitelesítését követően az EKR-ben elszámolható megtakarításnak minősül(nek). Az Ehat. tv. 15/B. §-a alapján a hitelesített megtakarítás átruházható úgy, hogy a cégünk számlázza a vevőnek, aki a számla ellenértékének megfizetésével megszerzi a megtakarítások tulajdonjogát. Véleményünk szerint ez a hitelesített energiamegtakarítás egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, és mivel az Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtásnak tekinthető, áfaköteles az értékesítése. Jól gondoljuk? Miként történik ennek a számviteli kezelése?

Kérdés: Katás egyéni vállalkozónak december 30-án bankkártyával fizetnek 100.000 Ft-ot. Ebből a tranzakcióból a bankszámlájára január 2-án kerül jóváírásra 97.000 Ft (a tranzakciós díj levonása után). Melyik időszakra és milyen összegben kell a december 30-i értékesítés bevételét elszámolni?

Kérdés: A kft. anyagot vásárolt EU-s külföldi partnerétől. A partner proforma számlát állított ki. A kiegyenlítés megtörtént, az áru megérkezett, de a partner végszámlát nem állított ki, többszöri megkeresésre sem válaszolt. Az anyag a nem számlázott szállítások között szerepel a nyilvántartásunkban. Hogyan lehet helyesen könyvelni, eljárni, ha nem kapunk számlát?

Kérdés: Energiakereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Kérdésünk az, hogy a villamos energiához kapcsolódó származási garancia – ami egy forgalmazható elektronikus tanúsítvány – beszerzésének, illetve értékesítésének könyvelése hogyan történik? Mivel kereskedőcég vagyunk, különféle piacokon szeretnénk beszerezni a származási garanciát, majd értékesíteni. Áfa kapcsolódik az értékesítéshez?