5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?

Kérdés: Tavaly már fordultam Önökhöz hasonló kérdéssel. Kérem, hogy a bevételek bizonylatolásával kapcsolatosan fejtsék ki részletesebben a véleményüket! Tudomásom szerint az üzletfenntartó szövetkezetet a lakásszövetkezethez hasonlóan kell kezelni a bevételek bizonylatolása tekintetében. Jól tudom? Kérdésem a beszedett havi díjak bizonylatolására vonatkozik. Az üzletfenntartó szövetkezet tagjai által fizetett havi díj tartalma: közös költség, szemétszállítási költség (átalány fizetése történik), közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A felsoroltak között van olyan tétel, amely az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnak minősül? Amelyről esetleg számlakiállítási kötelezettsége merül fel a szövetkezetnek? Jelenleg a befizetéseket a szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a szövetkezet által év elején kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint (év közben kiadott elszámolás esetében) az év közbeni befizetéseket is tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne a szövetkezetnek? Ha az üzletházban olyan üzlettulajdonosok is vannak, akik nem tagjai a szövetkezetnek, az ő esetükben másként kell bizonylatolni az általuk befizetett összegeket? A válaszban kérem feltüntetni az irányadó jogszabályi hivatkozásokat is!

Kérdés: Cégünk a korábbi években könyvvizsgálatra kötelezett volt. A társasági szerződésünkben a könyvvizsgáló jogviszonyának kezdete: 2020. 08. 25., jogviszonyának vége: 2021. 05. 31. (mivel már láttuk, hogy várhatóan nem leszünk kötelezettek 2021. évre, ezért határozott időben állapítottuk meg a jogviszonyát). 2021. évre még könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. Számításunk szerint 2022. évre már nem leszünk azok:
– éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
– éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
– éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
– éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
– az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 – K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
–a 2018. és a 2019. éveket vagy
–a 2019. és a 2020. éveket?

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.