5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
– A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
– Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?

Kérdés: Cégünk használt mobiltelefont vásárolt. A mobiltelefont értékesítő magyar cég áfamentesen állította ki a számlát. (Valószínűleg azért, mert különbözeti áfát választottak.) Kell-e az áfabevallásban valamelyik soron jelenteni az ügyletet?

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretném kérni, hogy egy tanulmányút során elszámolni kívánt nyugták befogadhatók-e. Mivel a kollégák nem a cég nevére szóló számlákat szeretnének elszámolni, felmerült a kérdés, hogy egyáltalán el tudjuk-e részükre számolni. Ha igen, akkor hogyan? A nyugták, amelyeket leadtak, főként reprezentációs költségeket tartalmaznak.

Kérdés: Társasági adó hatálya alá tartozó nonprofit kft. idősek otthonát tart fenn. Bevétele állami támogatásból és gondozási díjakból származik. Vállalkozási tevékenységet nem végez, közhasznúsági fokozattal nem rendelkezik. A közhasznú tevékenységére tekintettel van-e a társasági adóban kedvezmény? Alkalmazhatja-e a Tao-tv. 6. sz. melléklete kedvezményét?

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.

Kérdés: Adott egy kft., amely saját tulajdonú nem lakóingatlant szerez be bérbeadás és saját használat céljából. Aktiválja, illetve üzembe helyezi, az ingatlant a tárgyi eszközök között tartja nyilván. Megkezdi az ingatlan hasznosítását (bérbeadás, illetve saját tárolás). Ez az ingatlan nagy alapterületű, és több helyiség van benne, több bérlőnek adja bérbe. Az egyik bérlőjelölt jelzi, hogy inkább megvenne egy részt az ingatlanból, ez a vásárlást követő 45. napon történik. Kedvező árat fizetne, ezért a kft. vezetője úgy dönt, hogy értékesít az ingatlanból 1/3 részt. A maradék területet továbbra is bérbe adja, illetve saját maga használja. A fenti értékesítés kezelhető-e tárgyi eszköz értékesítéseként?

Kérdés: Társaságunk eddig nem használt szántó művelési ágú területet szeretne művelésbe vonni az idei évtől. Ennek érdekében szükségessé vált a terület megtisztítása a szórványfáktól, gyökerektől, amelyet szolgáltatás igénybevételével valósítottunk meg 2022. évben. Ezen szolgáltatás egy összegben, a teljesítés időpontjában leírható karbantartásként, vagy az első termesztés évére időbeli elhatárolással kezelendő? Esetleg több évre fel kell osztani, és tárgyi eszközként az ingatlanok között aktiválni? Rekultivációként értelmezhető a szolgáltatás összege?