118 talált cikk a bírság kifejezésre

Kérdés: Az ügyfélkörünkben merült fel a következő kérdés az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban. Az adózó 2023 nyarán egy irodaház felújításába kezdett, melyhez kapcsolódóan az előaudit megállapította, hogy következő fejlesztésekkel lehet energiahatékonysági célt elérni:
– nyílászárócsere,
– homlokzati és padlás-hőszigetelés,
– hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása elavult gázfűtés helyett.
Ez egy egybefüggő beruházás, amely kizárólag energetikai célokat szolgál.
2023 nyarán elkezdődtek a munkálatok, és 2025 őszén lesz elvégezve a munka, így a 2025. évi társaságiadó-bevallásban szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az adókedvezmény szabályai 2023. december 1-i hatállyal megváltoztak, ezek a változások csak a 2023. november 30-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra alkalmazhatóak [Tao-tv. 29/A. § (134) §]. Cégünk esetében a 2023. december 1. előtti szabályokat kell alkalmazni, mert a beruházás 2023 nyarán elkezdődött. A 2023. december 1. előtti szabályozás szerint az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek (Budapesten) 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
Jól értelmezzük, hogy a mi esetünkben a régi szabályokat kell alkalmazni, azaz – mivel kisvállalkozásról van szó – a beruházás 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető? A cég rendelkezik egy beruházás előtti és egy tervezett energetikai tanúsítvánnyal, illetve elkülönítve, táblázatos formában nyilván vannak tartatva a beruházás bizonylatai, ahol az összes számla adatai fel vannak tüntetve, illetve rendelkezésre fog állni a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolás.
Van még a leírtakon túl valamilyen kötelezettségünk, hogy megfeleljünk az igénybevétel feltételeinek?

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek a beszámolóját és az azt jóváhagyó határozatát a könyvelőjük helytelenül tette közzé, nem a végleges taggyűlési határozata került közzétételre a könyvelő hanyagságából adódóan. A társaság kiva hatálya alá tartozott, a könyvelő a tervezetet tette közzé, melyben még esetleges osztalék jóváhagyása szerepelt. A végleges beszámolóban és határozatban azonban a tulajdonosok nem döntöttek jóváhagyott osztalékról. A helytelenül közzétett határozatot már nem lehetett visszahívni, az egyéves határidőből kiesett a társaság, mikor szembesült a hibásan közzétett adatokról. Mivel a társaság az osztalékot nem hagyta jóvá, beszámolójában sem vezette át azt. A kivaalapot következő évben nem növelte meg a jóváhagyott osztalékkal. Miként lehet a helytelenül közzétett beszámolót korrigálni, ha a visszahívására már nincs lehetőség, és nem a végleges taggyűlési határozatok kerültek közzétételre? A hatóságok előtt elégséges a ténylegesen aláírt taggyűlési határozatok bemutatása ez esetben, vagy mi a helyes eljárás, ha a könyvelő téves határozatot tesz közzé?

Kérdés: Cégünk rendszeresen kap gyorshajtás miatti közigazgatásibírság-kiszabásokat. Rendszám alapján egyértelműen beazonosítható, hogy melyik dolgozó vezette az autót. Helyes-e az a gyakorlat, hogy ilyenkor a dolgozó fizeti be a bírságot, és így a cég könyveiben nem jelentetjük meg a bírság összegét? A rendőrség felé ez esetben sem történik jelzés az elkövető személyéről. Kell-e ilyenkor a bírságot a cég könyveiben szerepeltetni? (Korábbi eljárás az volt, hogy a rendőrség felé jelentettük az elkövető személyét, így a cég terhére kiszabott bírságot törölték.)

Kérdés: Három cég összeolvadásáról folytattak tárgyalást a tulajdonosaik 2024-ben. A 2024. 06. 30-ai fordulónappal elkészült vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálatot követően jóváhagyásra kerültek. A fenti dokumentumok alapján meghozták a cégek vezetői az összeolvadásról a döntést, melyben az összeolvadás dátumát 2024. 12. 31. napjában határozták meg. A számviteli törvény 136–144. §-a alapján az átalakuló társaságoknak az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságnál a végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt, illetve ugyanezen határidőn belül a számviteli törvény szerinti beszámolót közzé kell tenni az átalakulással megszűnő jogelőd társaság(ok)nak. Kérdésünk arra irányul, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a 90 napos határidőt nem tudják tartani, és az átalakulási végleges vagyonmérleget nem nyújtja be határidőben a vállalkozás? Azonosak a következmények a normál éves beszámolóleadási határidő elmulasztásával, vagy vannak speciális jogkövetkezmények ebben az esetben?

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?

Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?