1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?

Kérdés: Szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kft. házi vágásra kényszerült. Az állat készleten volt nyilvántartva. Hogyan kell eljárni ilyen esetben? Ki kell számlázni önköltségi áron? Milyen bizonylat kell az állományból történő kivezetéshez?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.

Kérdés: Adott egy pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Legutóbb egy előadáson elhangzott, hogy a 2017. évtől a pénztárgépes cégeknél a kivétet is be kell ütni a pénztárgépbe (pl. kp.-befizetés bankba). Ezt hogyan kell érteni? Annak a cégnek a pénztárgépe, amelynek könyvelek, még a sztornóbizonylat kezelésére sem alkalmas (pl. téves beütés, vagy rosszul beütött összeg helyesbítése), erre egy külön nyomtatvány szolgál (a legtöbb pénztárgép nem alkalmas erre). Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?

Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?

Kérdés: A kivitelezéssel foglalkozó kft. egy beruházás megvalósítására kötött építési-szerelési szerződést, amelyben jóteljesítési garanciát vállalt a szerződés szerinti összeg 10 százalékában. A szerződésben részfizetési határidőket állapítottak meg, részfizetésenkénti összeggel, és azzal, hogy arról részszámlát állítanak ki, amely számlákban feltüntetik a jótállási garancia címén visszatartott összeget is. A rendelkezésükre álló kiadvány alapján a jótállási garanciával csökkentett számlázott (és így fizetendő) összeget számolták el árbevételként, és tekintették az áfa alapjának a megrendelőnél a fordított adózás szabályai alapján. Helyesen jártak el?