Szolgáltatás teljesítési időpontja

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ valójában az dönti el, hogy a két fél a2006. IV. negyedévi szolgáltatás teljesítési időpontjaként milyen időpontotrögzített a szerződésben (megállapodásban). Az Szt. 72. §-a alapján a szerződésszerinti teljesítés időszakában kell a teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a valójában összetett kérdést, mert jólmutatja, hogy a számviteli előírásokkal alá nem támasztott gyakorlat (számlázás)milyen következményekkel jár. A kérdés jól tükrözi azt is, hogy azadóellenőrzés – helytelenül – csak az adótörvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy bizonylat nélkül a szállítói számlákkifizetését nem lehet könyvelni. Még azt a részét sem, ami saját erőnekminősül, ha annak összegét a társaság közvetlenül nem a beruházási szállítónakfizeti. (Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli, a bizonylati fegyelemmegsértését jelenti az, ha a gazdasági eseményről, annak megtörténtekor abizonylatot (az adott esetben a végszámlát) nem állítják ki. Erre célszerű azeladó figyelmét írásban is felhívni.Az Szt. 47. §-a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] Sem aházipénztáradó-törvény, sem az Szt. nem tartalmaz a házipénztárra vonatkozóanértelmező rendelkezést. Az Szt. 31. §-a szerint a pénzeszközök a készpénzt, azelektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglaljákmagukban. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésnek csak egy részét idéztük, hogy a kérdéshezközelebb legyen a válasz. A kérdés többi részére a válasz után visszatérünk.A kérdés idézett része alapján az árbevételkénti elszámolásjogos, az az Szt. előírásaival alátámasztható. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Adómérték-változás bérleti díj számlázásánál

Kérdés: Társaságunk bérbeadással is foglalkozik, a bérleti díjat az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján úgy számlázza, hogy a teljesítési dátum és a fizetési határidő megegyezik. 2005 októberében számlázunk 2006. januári teljesítésű bérleti díjakat. Milyen áfamértékkel kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv.-t az adómérték tekintetében módosító 2005. éviXCVII. törvény főszabály szerint 2005. október 1-jei hatállyal lépett hatályba,rendelkezéseit azonban differenciáltan, a törvény záró rendelkezéseibenfoglaltak szerinti eltérő időpontoktól kezdődően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján azálogügyletek – hasonlóan a bizományosi jogviszonyhoz – két értékesítéskéntkezelendők, egy, a zálogtárgy tulajdonosa és a zálogjogosult közötti, illetveegy, a zálogjogosult és harmadik személy közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az építőipari teljesítmények elszámolására isvonatkoznak az Szt. és a Ptk. előírásai. Sőt! Az építőipari kivitelezéssajátosságaiból következően az elvégzett munkák számlázása fokozottabbodafigyelést igényel.A kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
1
14
15
16
19