Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett olvasói levél számos kérdést tartalmaz,amelyekre viszonylag egyszerű a válasz, ha a zárt végű pénzügyi lízingelszámolási szabályait, a lízingszerződésben foglaltakat figyelembe vesszük.A 2005-ben lízingbe vett építési telket 2007-ben harmadikszemély (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése

Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az adó- ésjárulék-ellenőrzésre (önellenőrzésre) vonatkozó előírások eltérnek a számvitelielőírásoktól.Az Art. előírásai alapján az ellenőrzés, az önellenőrzés azadó alapja, az adó, a költségvetési támogatás jogszabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Általános számla készpénzes számla helyett

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a legegyszerűbb válasz az lehetne, azért van azegyszerűsített számla, hogy a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagykészpénz-helyettesítő eszközzel (például bankkártya használatával) történőfizetés esetén az eladó a vevő kérésére azt állítsa ki.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Külföldi kiküldetés költségei

Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén milyen számviteli bizonylat fogadható el? Elegendő-e, ha a kiküldött a cégkártyával fizet, és bár a számlán nem szerepel a vevő megnevezése, a bankszámlakivonat bizonyítja, hogy azt a cég fizette?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a bankszámláról történő kifizetésmegtörténtének a dokumentuma a bankszámlakivonat és nem több! A számvitelielszámoláshoz nem elegendő a bankszámlakivonat, a gazdasági esemény megtörténtigazoló bizonylatra van szükség. A bizonylati elv és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Szolgáltatás teljesítési időpontja

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ valójában az dönti el, hogy a két fél a2006. IV. negyedévi szolgáltatás teljesítési időpontjaként milyen időpontotrögzített a szerződésben (megállapodásban). Az Szt. 72. §-a alapján a szerződésszerinti teljesítés időszakában kell a teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a valójában összetett kérdést, mert jólmutatja, hogy a számviteli előírásokkal alá nem támasztott gyakorlat (számlázás)milyen következményekkel jár. A kérdés jól tükrözi azt is, hogy azadóellenőrzés – helytelenül – csak az adótörvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy bizonylat nélkül a szállítói számlákkifizetését nem lehet könyvelni. Még azt a részét sem, ami saját erőnekminősül, ha annak összegét a társaság közvetlenül nem a beruházási szállítónakfizeti. (Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli, a bizonylati fegyelemmegsértését jelenti az, ha a gazdasági eseményről, annak megtörténtekor abizonylatot (az adott esetben a végszámlát) nem állítják ki. Erre célszerű azeladó figyelmét írásban is felhívni.Az Szt. 47. §-a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] Sem aházipénztáradó-törvény, sem az Szt. nem tartalmaz a házipénztárra vonatkozóanértelmező rendelkezést. Az Szt. 31. §-a szerint a pénzeszközök a készpénzt, azelektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglaljákmagukban. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
1
13
14
15
19