200 talált cikk a bizonylati fegyelem kifejezésre

Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.

Kérdés: Eddig úgy értelmeztem, hogy az utólagos negatív irányú számlahelyesbítések esetén a korábban befizetendő áfát legkorábban akkor csökkenthetem, ha az a vevő személyes rendelkezésére áll. A személyes rendelkezésre állás napja a kézhezvétel napja lehet. A 3832. számú kérdésre adott válaszukban nem egészen ezt írják. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdését?

Kérdés: Korábban a 2535. és a 2993. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a szervizek által a javításhoz felhasznált anyagok helyes értelmezésével és könyvelésével. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy ha a szervizben vásárolunk alkatrészt, gumit stb., és ott azonnal be is szerelik, akkor az a szolgáltatások közé könyvelendő a szerviz számlája alapján? Ha viszont külön megvásároljuk például a téli gumikat az egyik helyen, és később azt egy szervizben felrakatjuk, akkor a gumiról szóló számla anyagköltség, a szerelési díj pedig szolgáltatás lesz?

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?

Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?