785 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdasági társaság olyan – esetleg több évet érintő – bizonylatai (vevői, szállítói számlák, pénztárkiadási bizonylatok stb.), amelyek nehezen pótolhatók, elvesznek, megrongálódnak? Jegyzőkönyvet kell felvenni? Az adóhatóságnak jelezni kell?

Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4099. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a számítógép- és internethasználat sem adómentes?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?

Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfelünk a tb-nek flopilemezen havonta elszámol a gyógyászati segédeszközök forgalmáról. Ennek alapján a tb kiállít egy összesítő bizonylatot (nettó összeg és áfa feltüntetésével). Ügyfelünk számlát nem állít ki a tb nevére, a könyvelés ezen bizonylat alapján rögzíti a bevételt. A tb által kiállított bizonylat elegendő-e a fenti esemény bizonylatolására? Be kell-e a tb-től kapott összeget állítani az áfa-bevallásba, mint kapott támogatást?

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?