796 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Hogyan könyveljük a járulékkedvezmény visszatérítését és a Start-kártyát?

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?

Kérdés: Amennyiben cégünk árfolyam-biztosítást köt számlavezető bankjával, akkor azt hogyan kell elszámolni? Az árfolyam-biztosításban úgy állapodnak meg, hogy cégünk fennálló deviza-hitelkeretét december 31-ével forintosítják a szerződésben meghatározott árfolyamon. Ezt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Magánszemély iroda céljára bérbe adja lakását 0 Ft bérleti díj ellenében. A szerződésben kiköthetik-e, hogy a közüzemi szolgáltatások, illetve például az épület őrzésének költségeit a bérbevevő fizeti és számolja el költségként? A szolgáltatások költségszámlái a magánszemély nevére szólnak.

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?

Kérdés: Egy kft.-nek nincs alkalmazottja. Van-e bármiféle jelentési kötelezettsége az APEH felé augusztus 31-éig, mivel nincs járulékalapja sem, tehát szerintem nincs járulékfizetési kötelezettsége sem?

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?