Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyértelmű, hogy a kiválással létrejött "B" társaságmagánszemély tulajdonosának a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt abiztosítási szerződés 10 év előtti megszűnése miatt vissza kell fizetnie azSzja-törvényben rögzített szankciókkal együtt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenysége (eva)

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?
Részlet a válaszából: […] ...evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítőitevékenységével kapcsolatban felmerült üzemanyagköltséget a kifizető külön nemtérítheti meg az evás egyéni vállalkozó részére, mivel köztük vállalkozásiszerződéses kapcsolat áll fenn. Nem járhatnak úgy el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Hirdetési felület bérbeadása

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanon történő hirdetési felület bérleti díjérttörténő biztosítása bérbeadási tevékenységnek számít. A földterületen és alakóingatlanon kívüli ingatlan bérbeadása pedig az Áfa-tv. 2. számú melléklet10. pontja alapján – főszabályként – tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)

Kérdés: Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerzői jogokért fizetett összeg után nem kelltársadalombiztosítási járulékot fizetni, a Tbj-tv. 21. § d) pontja szerintikülön rendelkezésen alapul. Az Ekho-tv. azonban nem a Tbj-tv.-re hivatkozva,hanem önállóan, a 3. § (2) bekezdésében határozza meg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Az ötös számlaosztály számláinak zárása

Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?
Részlet a válaszából: […] ...– K 493. Adózotteredmény elszámolása(Az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba történőátvezetéseknél – az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében – célszerűközbeiktatni az 59. Költségnem-átvezetési számla számlacsoport megfelelőentagolt számláit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
Részlet a válaszából: […] ...külön nem nevesíti, hanem általánosságban arról rendelkezik,hogy költség – a nem megállapodás alapján befizetett sajáttársadalombiztosítási járulék, baleseti járulék mellett – az államiköltségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az együttes összeg után 29százalék társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) része részletezi avállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Önkormányzati támogatás minősítése

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az államháztartást a központikormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valaminta társadalombiztosítás költségvetései alkotják.Az Áht. 5. §-a alapján a helyi önkormányzat költségvetése ésa helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélyt terhelő százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget akkor kell megfizetni, ha amagánszemély biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetettegészségbiztosítási járulék nem éri el éves szinten a 400 ezer Ft-ot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Céltartalék beruházásra

Kérdés: Az állattartó telepek trágyakezelésének megoldására a környezetvédelmi jogszabályok 2013. december 31-éig adnak határidőt. Eddig az időpontig meg kell valósítani azokat a beruházásokat, amelyek biztosítják a környezetbarát tárolást. Képezhető-e a később megvalósítandó beruházás fedezetére céltartalék minden évben? Kihasználható-e az adóalap-csökkentés? A beruházás bekerülési értéke várhatóan 70 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...beruházás fedezetét. A saját tőke védelmének ez a módszerealkalmas a környezetvédelmi beruházás forrásának (és pénzeszközeinek) abiztosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
55
56
57
78