A minimum- és a tényleges járulékalap közötti különbözet (szja)

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, a különbözet a magánszemélyrészére nem kerül kifizetésre.A járulékkülönbözet alapján fizetendő 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot a bérjárulékok között, a járulékkülönbözetalapján a magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Járulékalap, ha nincs alkalmazott

Kérdés: Egy kft.-nek nincs alkalmazottja. Van-e bármiféle jelentési kötelezettsége az APEH felé augusztus 31-éig, mivel nincs járulékalapja sem, tehát szerintem nincs járulékfizetési kötelezettsége sem?
Részlet a válaszából: […] ...havi átlagban legalább 125ezer forint – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után kellmegfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. A foglalkoztatott, afőfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó ugyanezen összeg után kötelesmegfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül:a) a tételes egészségügyi hozzájárulás,b) a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 29százalék társadalombiztosítási járulék, valamintc) a munkaadói járulékmegfizetése alól.A munkáltató a kedvezményt – teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Személygépkocsi bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...a személygépkocsi bérleti díjának azüzemanyagköltséghez igazításával kell megteremteni.A tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás díjának, asúlyadónak a közvetlen (ilyen címen történő) áthárítására nincs lehetőség(legfeljebb végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Anyavállalat által adott jutalom

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében a leányvállalat járhat el. Ajárulékszabályok is hasonlóak, ha a munkavállaló részére a munkaviszonyára(biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára) tekintettel a jutalmat nem amunkáltató kft. juttatja, hanem az anyavállalat, akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyértelmű, hogy a kiválással létrejött "B" társaságmagánszemély tulajdonosának a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt abiztosítási szerződés 10 év előtti megszűnése miatt vissza kell fizetnie azSzja-törvényben rögzített szankciókkal együtt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenysége (eva)

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?
Részlet a válaszából: […] ...evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítőitevékenységével kapcsolatban felmerült üzemanyagköltséget a kifizető külön nemtérítheti meg az evás egyéni vállalkozó részére, mivel köztük vállalkozásiszerződéses kapcsolat áll fenn. Nem járhatnak úgy el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Hirdetési felület bérbeadása

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanon történő hirdetési felület bérleti díjérttörténő biztosítása bérbeadási tevékenységnek számít. A földterületen és alakóingatlanon kívüli ingatlan bérbeadása pedig az Áfa-tv. 2. számú melléklet10. pontja alapján – főszabályként – tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)

Kérdés: Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerzői jogokért fizetett összeg után nem kelltársadalombiztosítási járulékot fizetni, a Tbj-tv. 21. § d) pontja szerintikülön rendelkezésen alapul. Az Ekho-tv. azonban nem a Tbj-tv.-re hivatkozva,hanem önállóan, a 3. § (2) bekezdésében határozza meg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Az ötös számlaosztály számláinak zárása

Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?
Részlet a válaszából: […] ...– K 493. Adózotteredmény elszámolása(Az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba történőátvezetéseknél – az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében – célszerűközbeiktatni az 59. Költségnem-átvezetési számla számlacsoport megfelelőentagolt számláit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
1
55
56
57
78