Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (6) bekezdése alapján 44 százalék személyi jövedelemadót, a Tbj-tv. 4. § k/1. pont alapján nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot és – az Fl-tv. 40. § (1) bekezdése alapján – munkaadói járulékot kell a bt.-nek fizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...T 476 – K 467).Az üdülési csekk természetbeni juttatás, amelynek értéke vagy annak egy része után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. (Részletesen a 446. kérdésben.) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31 százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség terheli.Amennyiben az üdülési csekket nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...n) pontja.]A természetbeni juttatás után az Szja-tv.-ben előírt 44 százalék adót, biztosított esetén a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (jelenleg együtt 31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. visszavásárolja tagjaitól üzletrészüket névértéken: 2170 ezer Ft, visszavásárlási érték 2250 E Ft. Egy év elteltével a kft. a visszavásárolt üzletrészeket a megmaradt tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...által a szokásos piaci árból meg nem térített rész után a juttatót személyi jövedelemadó (44 százalék), illetve társadalombiztosítási járulék terheli, ha a tag biztosítottnak minősül. Amennyiben a tag nem minősül biztosítottnak, úgy – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb követeléskénti elszámolás megszüntetésének könyvelési tétele: T 466 – K 368.Hiba: A le nem vont 3 százalék egészségbiztosítási és 7 százalék nyugdíj-biztosítási járulék, amelyet a dolgozóval már nem lehet elszámolni.Az adózó nem tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot. A Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig eltelt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:      

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás) egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 2001-ben 31 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése]. A foglalkoztatott (munkavállaló) ezen természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
74
75
76
…
79