348 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?

Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk – ez esetben – a vásárláskor kiadott eredeti számlához?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?

Kérdés: Cégünk 2008. évben vett 2 db filterbokszkészüléket, aminek a használatával utántölthető lesz a toner. A készülék beszerzési ára nettó 1 015 000 Ft volt, amely magában foglalta az antisztatikus szűrőbetétet, a ventilátort, a filterbokszkészüléket és további kis értékű tartozékokat. Az antisztatikus szűrőbetétet eddig ki tudták tisztítani, de 2010-ben újat kellett venni, amelynek az ára 406 274 Ft. A szűrőbetét "fődarab"-cseréjét felújításnak kell minősíteni, vagy karbantartás és a tárgyév költsége?

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?

Kérdés: "A" építőipari cég az eredetileg visszatartott 10%-ot megkapta a vevőitől, mert bankgaranciákat kötött rá. Tehát vevői követelésállománya nincs, viszont x évig, ha szükséges, a garanciális javításokat el kell végezze (ha nem tenné, vevői lehívhatnák a bankgaranciákat). Ezt akarja tőle átvállalni "B" cég. Megállapodásukból: "a garanciális javítási kötelezettség keretében esetlegesen felmerülő javítási munkák átvállalása. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésre állás díja: Y E Ft." Mivel az eredeti munkák hatóságiengedély-kötelesek, a kiállított számla is fordított adózású lesz. Jól gondolkoznak-e a felek áfa szempontjából, és hogy kell könyvelni a két félnél?