43 cikk rendezése:
11. cikk / 43 Termelési folyamat-e a kiszerelés
Kérdés: A kft. a tartályokban érkező étolaj kiszerelésével foglalkozik. A technológiai sorba beépített szűrés után az étolaj – sajátos gépsor segítségével – flakonokba kerül, a flakonokat címkézik, majd egységrakatokba csomagolják. A kiszerelt étolaj késztermék vagy áru?
12. cikk / 43 Bérmunka értelmezése
Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
13. cikk / 43 Nyomóforma költségei
Kérdés: "A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
14. cikk / 43 Külföldi személy telephelye
Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társaságiadó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
15. cikk / 43 Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)
Kérdés: A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
16. cikk / 43 Göngyölegvisszáru könyvelése
Kérdés: 2014. évben a kft. – tevékenysége vendéglátó-ipari egység – árubeszerzésében gyakran előfordul göngyölegvisszáru. Könyvelése a T 814, 466 – K 454 tétellel, bruttó összegben 55 ezer forint. Helyes ez a könyvelési tétel? Az áfabevallásban a levonható áfa ennyivel csökken?
17. cikk / 43 Közvetlen önköltségbe tartozó tételek
Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
18. cikk / 43 Termékdíj raklapok cseréje esetén
Kérdés: A termékdíjtörvény előírásai alapján milyen gazdasági esemény minősül forgalomba hozatalnak az újrahasználható csomagolószerek esetén? Különösen olyan esetben, amikor mint göngyöleg a készletek között (változatlan mennyiségben) kerül kimutatásra, és a tulajdonjog nem ruházódik át. Így például raklapon kiszállítják az árut a vevő részére, és a vevő az áruátvétellel egyidejűleg üres – csere – raklapot ad?
19. cikk / 43 Termékdíj a számlán
Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?
20. cikk / 43 Környezetvédelmi díj elszámolása
Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.
