150 talált cikk a devizaszámla kifejezésre

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó. Az alábbi esetekben milyen árfolyamot kell alkalmaznia?
1. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
2. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.
3. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
4. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.

Kérdés: Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: A számlavezető banknál vezetett eurószámlán lévő euróból a cég annak egy részét leköti, emiatt a lekötött összeget egy másik bankszámlára átvezeti. Hogyan történik ennek a könyvelése, keletkezik-e árfolyam-különbözet? A lekötött euróra jutó kamatot mikor kell könyvelni és milyen árfolyamon, ha a lekötés megszüntetésekor történik a kamat fizetése? Mi van akkor, ha az egyik euróbankszámlát az egyik bankban, a másik euróbankszámlát a másikban vezeti, és az euró lekötése a másik bankhoz történő átutalás után valósul meg?

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?

Kérdés: A 3243. számú válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy a 2025. 01. 28-i teljesítéskori könyvelés hogyan felel meg az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének? Az Áfa-tv. szerint az előleg esetén a teljesítésnapi választott és bejelentett árfolyamon kell átszámítani az áfát, majd a végszámla esetén az előleg összegét beszámítva az előleg eredeti teljesítési időpontban átszámított áfaösszegét kell levonni a végszámla áfatartalmának összegéből. A számla befogadója maximum annyi áfát vonhat le forintban, ami a számlán szerepel. Ha egy évben történik az előleg- és a végszámla kiállítása, akkor a végszámlán a teljesítést két sorra bontjuk a számlán és a könyvelésben, az egyik tétel az előleggel megegyező teljesítési összeg, ezt az előleg árfolyamán forintosítjuk, a maradék összeg pedig a végszámla teljesítési napján érvényes árfolyammal kerül forintosításra. Így az előleg visszavonása esetén egyáltalán nincs árfolyam-különbözet, és annyi áfaösszeget vonunk le a teljesítéskor, amennyit befizettünk. Kérdés a fenti példa esetében, ha a teljesítés a következő évben van, akkor az előleg áfáját át kell-e értékelni, hiszen ha átértékelem, akkor biztosan nem tudok annyi áfát levonásba helyezni, amennyi az előlegszámlán szerepel.

Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?