1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?

Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?

Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?

Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. december 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás során az aktiválás időpontjáig havonta fizetett bérleti díj aktiválásra kerülhet-e a bekerülési érték részeként az Szt. 47. §-a alapján, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolandó el a költségek között? A vállalkozás vendéglátóegységet alakít ki egy régóta üresen álló, leromlott állagú gazdasági épületben. A vendéglátóegység nyitása a teljes körű felújítást követően fog megtörténni. A bérbeadó nem téríti meg a felújítás költségeit.

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.

Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.