1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: A kft. két tulajdonosa között 70-30% a tulajdonosi hányad. 2023 májusában 8000 E Ft osztalékot hagytak jóvá, tulajdonosonkénti 5600 E Ft és 2400 E Ft összegben. A 70%-kal rendelkező tulajdonos 2024-ben felvenné a teljes összeget. A 30%-kal rendelkező csak 2026-ban venné fel a rá jutó osztalékrészt. Megfelelő-e, ha az osztalékot nem egy időben és nem egy évben veszik fel? Szeretnének olyan megállapodást kötni egymás között, hogy a jövőben az osztalékot nem a tulajdonosi betét arányában, hanem attól eltérő arányban osztanák fel. Ez lehetséges?

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Kérdés: Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?

Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?

Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?

Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?

Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?

Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?