1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?

Kérdés: Magánszemély az "A" kft.-ben 97 százalékos tulajdonos és egyben ügyvezető is. A "B" kft.-ben, amely evaalany, 30 százalékos tulajdoni részesedése van. Itt nem ügyvezető, jelentős befolyással nem rendelkezik. Kérem segítségüket, hogy a magánszemély a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozásban áll-e az "A" kft.-vel!

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató, a víz- és csatornadíjat a területileg illetékes önkormányzat rendeletben állapítja meg. A társaság kft., így az önkormányzat által megállapított áron, saját nevében állít ki számlát. Kérdésem, hogy ha az önkormányzat a vízdíj részeként, rendeletben meghatározva elfogad fejlesztési hányadot (pl. 240 Ft/m3, amiből 5 Ft/m3 fejlesztési hányad, a vízhálózat fejlesztésére fordítandó), akkor ez árbevételként könyvelendő a társaságnál? Másik kérdésünk, ha ezt a fejlesztési hányadot át kell adni az önkormányzatnak, akkor ez után a pénzeszközátadás után kell társasági adót fizetni vagy sem?

Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?

Kérdés: Cégünk finanszírozási gondok miatt rövid lejáratú hitelt vett fel a banktól, amelynek a fedezete árbevétel engedményezése. A vevő a bank által megjelölt elkülönített számlára teljesíti a kimenő számlánk ellenértékét, amelyből a bank a felvett hitelt és kamatait elszámolja. Ebben az esetben is a Ptk. 328-331. §-ai szerinti követelésengedményezésről van szó? Hogyan történik ennek a könyvelése? Milyen áfa- és társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Egy 2004-ben kiadott APEH-állásfoglalás szerint az ingatlan-adásvételi szerződés esetén a tulajdonjog-fenntartásnak nincs adójogi relevanciája, ebből következően a jövedelem szerzésének időpontja a szerződés földhivatalhoz való benyújtásának a dátuma. Észrevételem: a tulajdonjog-fenntartással kötött szerződés létrejöttének a feltétele a maradéktalan pénzügyi kiegyenlítés a polgári jog szabályai szerint. Tehát a maradéktalan kiegyenlítésig nem beszélhetünk ingatlanértékesítésről. Az Szja-tv. 59. §-a az ingatlanátruházásból származó jövedelem adózási szabályait rögzíti, így érdektelen az, hogy a benyújtott szerződés érvényességét a tulajdonjog-fenntartás nem befolyásolja. Helytálló-e az APEH állásfoglalása?

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Ha egy cég befogadott importszállítói számlákat, de nem egyenlítette ki, mert az árut egy harmadik vevő kapta, aki fizetett is, hogyan kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni?

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?