10 százalékos adókulcs

Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? – Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; – a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; – a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; – a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; – a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; – 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; – az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; – a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a 10%-os adókulcsalkalmazásának feltétele, hogy az adózóa) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapjánadókedvezményt, ésb) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainakátlagos állományi létszáma, ésc) adóalapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget (a bérnek bérköltségként, a járulékoknakbérjárulékkénti elszámolása a kötelezettségekkel szemben történik) a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónaknem minősülő tagja (társas vállalkozó) után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után aTbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részérea személyes közreműködésre tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Munkaviszony mellett mellékszolgáltatás

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszony keretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és ezenfelül a társaságban mellékszolgáltatás keretében kíván a nem vezetői tisztséghez kapcsolódóan közreműködni. Díjazása után mennyi a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszonykeretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és munkaviszonyában afoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a mellékszolgáltatása után, amelyettársas vállalkozóként lát el, a járulékokat a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Az a tény, hogy a kültag GYED-en van, nem érinti a beltagjárulékfizetési kötelezettségét. A bt. a munkaviszonyban lévő beltag után abiztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a végelszámolásjogi szabályait a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetetartalmazza, a számviteli elszámolására vonatkozó előírásokat pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet részletezi, de az Art. számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. szerint a magánszemély az adóévben megszerzett,bevallási kötelezettség alá tartozóa) vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagként személyesen munkát végzőszemély, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapotképező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
1
3
4
5
9