Birtokba adás után az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaság valójában két – látszólag összefüggő -gazdasági esemény elszámolására kér választ. Ebből következően a két gazdaságieseményt nem szabad összevontan kezelni, azokat külön-külön kell bizonylattalalátámasztani és elszámolni.A választ pontosabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Ültetvény amortizációja

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A választ a Tao-tv. 2. számú mellékletének hivatkozott részerögzíti, a leírási kulcs 10 százalék.Zavaró lehet az, hogy a kft. bérelt földterületen kívánja azültetvénytelepítést elvégezni. Az ültetvény az egyéb építmények közé tartozótárgyi eszköz, és mint ilyent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy számviteli, adózási szempontból aszélerőműt nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni. Az összekapcsoltrendszereket az ellátott funkció, feladat, tevékenység, továbbá a várhatóhasználat időtartama függvényében kell kettő vagy több tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Fasortelepítés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatásból fásítást végzett, fasort telepített. A megvalósított beruházást mikor aktiváljuk, milyen főkönyvi számlán mutassuk ki? A terv szerinti értékcsökkenési leírást hogyan határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz meg kell határozni, hogy milyeneszköznek tekintsük a fásítást, a fasortelepítést. Célszerű ehhez az erdőfogalmából kiindulni. Mi az erdő? Az erdő fákkal és fásszárú növényekkel benőttterület, amelynek rendeltetésszerű használatát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Hirdetési felület bérbeadása

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanon történő hirdetési felület bérleti díjérttörténő biztosítása bérbeadási tevékenységnek számít. A földterületen és alakóingatlanon kívüli ingatlan bérbeadása pedig az Áfa-tv. 2. számú melléklet10. pontja alapján – főszabályként – tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Adásvétel birtokba adás nélkül

Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz minden szükséges információt ahhoz,hogy a kérdésekre egyértelműen válaszolni lehessen. Mivel az ingatlan szómagában foglalja a telket, az épületet, az egyéb építményt (utat,térburkolatot, technológiai vezetékeket stb.), nem lehet tudni, hogy akérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan telek,épület, vagy telek + épület, esetleg egyéb építmény (út, garázs, térburkolatstb.). Ha az ingatlan telek + épület, esetleg egyéb építmény, akkor számviteliszempontból mindenképpen külön kell választani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
Részlet a válaszából: […] A telepítés és ápolás költségeit helyes, hogy az 5.számlaosztályban számolták el elsődlegesen, majd a saját előállítású eszközökaktivált értékeként ezen költségeknek megfelelő összeget a beruházási számláraátvezették (T 161 – K 582). (Itt kell megjegyezni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Tárolással kapcsolatos térítések elszámolása

Kérdés: A szövetkezet saját tulajdonú raktárában tárolási díj, valamint a tárolással összefüggő költségek (gázosítás, szellőztetés stb.) megtérítése mellett külső megrendelők részére tárolást végez. A tárolási díj része-e az árbevételnek? A megfizetett gázosítást költségtérítésként számoljuk el, mert azt mi is igénybe vettük. Az általunk nem használt egyéb épületeket bérbe adjuk, a kapott bérleti díj árbevétel vagy egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú raktárakban végzett tárolás díját, a külsőmegrendelők részére végzett tárolással összefüggő költségek (gázosítás,szellőzés) megtérítését, a szövetkezet által nem használt egyéb építményekbérbeadásának díját minden esetben számlázni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.
1
9
10
11
12