Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt a figyelmet felhívni a végelszámolással kapcsolatos cégtörvényi előírások, továbbá a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltak alapos áttanulmányozására. Ezek ismerete választ ad a kérdésekre is.Néhány egyéb megjegyzés a válasz előtt.A jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Feltöltőcsomag vásárlása

Kérdés: A telefonköltségek csökkentése érdekében az egyszemélyes kft. úgy dönt, hogy feltöltőkártyás Mobil SIM kártyát vásárol. A Mobil 9000 feltöltőcsomag kiegyenlíthető 9000 Ft, vagy 6250 Ft + 50 multipont megfizetésével. A multipontokat a feltöltőcsomagot forgalmazó hálózatában termékek vásárlásával lehet összegyűjteni. A feltöltés értéke ebben az esetben is 9000 Ft. A kft.-nek nincs személygépkocsija, így a multipontokat csak és kizárólag az ügyvezető tudja biztosítani, akinek van személygépkocsija. Hogyan kell könyvelni, illetve milyen adóvonzata van a feltöltőcsomag vásárlásának, ha a kft. 9000 Ft készpénzt fizet a feltöltésért, illetve 6250 Ft készpénzt + 50 multipontot, amelyet az ügyvezető gyűjt össze?
Részlet a válaszából: […] A kft. szempontjából nyilvánvalóan az az olcsóbb és jobb megoldás, ha a feltöltőcsomagért kevesebbet kell fizetni, azaz 6250 Ft-ot (könyvelése: T 559 – K 381). A multipontoknak megfelelő összeget nem kell könyvelni, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Pénzmosással kapcsolatos oktatás

Kérdés: Számviteli szolgáltatást végzőknél a Pmt.-oktatást ki végezheti, milyen végzettség szükséges hozzá? A szolgáltatást végzőnél egy mérlegképes könyvelő van, az ő oktatását a társaság bármely tagja vagy alkalmazottja elvégezheti? Vagy külső személynek kell elvégezni egyszemélyes kft.-nél, ahol a tag a számviteli szolgáltatást végző?
Részlet a válaszából: […] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. (Pmt.) tv. 32. §-a alapján a szolgáltató (a kft.) köteles gondoskodni arról, hogy – az adott esetben – a könyvviteli tevékenységet megbízási, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó a kérdést többszöri elolvasás után sem érti, mivel olyanról szól, ami jogszerűen nem lehetséges.A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonos-magánszemély felesége ingatlant ad bérbe a kft.-nek. A kft. egyedüli tulajdonosa a férj. Fennáll-e az Art. 178. §-ának 17. pontja alapján kapcsolt vállalkozási viszony a feleség és a társaság között? (A feleségnek nincs tulajdonrésze a kft.-ben.)
Részlet a válaszából: […] Az Art. hivatkozott előírása szerint, amely egyébként megegyezik a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontjában foglaltakkal, a feleség és a kft. nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. A kapcsolt vállalkozási viszony akkor állna fenn, ha a feleségnek is lenne – bármilyen kismértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell! A tag kft. kilép a szóban forgó kft.-ből, vagy az üzletrészét értékesíti a magánszemély tagnak? Továbbá a törzstőke leszállítása a tag kft. kilépése, illetve üzletrésze értékesítése előtt vagy után történik?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Kapcsolt vállalkozás – férj és feleség

Kérdés: Jelenleg működik egy kft., melyben a férj és a feleség 50-50 százalékban tulajdonos (szavazati joguk is 50-50 százalék). A tulajdonosok szeretnének egy másik céget is alapítani. Kapcsolt vállalkozás lesz-e a jelenlegi és az alapított cég, ha a jelenleg működő kft.-ből az egyik tag kilépne (így egyszemélyes kft. maradna), a kilépő tag alapítana egy másik egyszemélyes kft.-t, melyben csak ő lenne a tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően

Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!A 2006. évben vásárolt és az adóköteles tevékenységéhezbeszerzett ingatlan (külön a telek és külön az építmény) előzetesenfelszámított áfáját "A" cég levonásba helyezhette. (Természetesen csak akkor,ha azt ténylegesen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […]  Az evás kft. is a Gt. és az Szt. hatálya alá tartozik. Ezérta jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása során mind a Gt., mind azSzt. vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.A Gt. 160. §-a alapján a társaság elhatározásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyes tulajdonosa véglegesen lemond (alapítói döntés meghozatalával) a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegéről. A kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően hová könyvelje? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vezetheti át azeredménytartalékba!A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.Ez a szabály érvényes az egyszemélyes kft. esetében is!Az Szt. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
4
5
6
10