91 cikk rendezése:
51. cikk / 91 Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?
52. cikk / 91 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: Magánszemélynek egyéni és társas (egyszemélyes kft.) vállalkozása van. Az ev. és a kft. között különböző ügyletek köttetnek. A kft. mikrovállalkozásnak minősül: mérlegfőösszege és nettó árbevétele 200 milliós nagyságrendű, átlaglétszám 10 fő alatti. A 2 vállalkozás közötti ügyletekről kell-e transzferár- (szokásos piaci ár) nyilvántartást vezetni?
53. cikk / 91 Egyszemélyes kft. kedvezményezett átalakulása
Kérdés: Az "A" egyszemélyes kft. tulajdonosa a "B" kft. Az "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft. lakóházakat épít és forgalmaz. Az átalakuláskor még rendelkezik el nem adott társasházi lakásokkal. Esetünkben érvényesíthető-e a kedvezményes átalakulás, mentesül-e a vagyonszerzési illeték alól?
54. cikk / 91 Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása
Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
55. cikk / 91 Betéti társaság átalakulása
Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
56. cikk / 91 Egyéni cég átalakulása vagy alapítása
Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?
57. cikk / 91 Könyvelőprogram átíratása
Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
58. cikk / 91 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
59. cikk / 91 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhető-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?
60. cikk / 91 Személyesen közreműködő tag
Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
