Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Cégünk innovációs járulék fizetésére kötelezett. Információnk szerint az innovációs járulék összegéből levonható a saját termék fejlesztésének külön számlával igazolt része, akkor is, ha nem kerül aktiválásra. Mi minősül ilyen módon elszámolható saját terméknek? Miként kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatitapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka,amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások,rendszerek és szolgáltatások bevezetése, vagy a már létrehozottak vagybevezetettek lényeges javítása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Pénzforgalmi elszámolás az angol partnerrel

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz alapvetően pozitív,azonban az elképzelést jobban és más módon kell alátámasztani. A kérdés szerint az angol partner szerződik az áruadásvételére a magyar vevővel. Ebből az következik, hogy az angol partnerszámláz a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
Részlet a válaszából: […] ...kellett annak összegét lekötni, a lekötött tartalékbaátvezetni (T 413 – K 414). A fejlesztési tartalék valójában előrehozott,gyorsított értékcsökkenési leírás, amelyet az adózás előtti eredménytcsökkentően kell számításba venni. (Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaságban személyesen közre nem működő, 20százalékkal részesedő tag korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivéválik, akkor emiatt nem változik a társaságban a munkavégzési kötelezettsége(amelyet egyébként a társasági szerződés határoz meg). Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személy, saját nevében bevételszerző tevékenységet nem végezhet,következésképpen önmagában a kereskedelmi képviselet létrehozásával a külföldianyacég nem válik áfaalannyá. A kereskedelmi képviseletnek sem kelladóalanyként bejelentkeznie, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében foglaltnyugdíjjárulék-;c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (a továbbiakban: Eho-tv.) 1. §-ában megjelölt egészségügyihozzájárulás-;továbbád) az Flt-tv. 40. §-ában foglalt munkaadóijárulék- és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Bérmunka harmadik országbeli megrendelő részére

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...számítani, a hongkongicégnek pedig Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, hiszenMagyarországon gazdasági tevékenységet végez (behozta a gyógyszeralapanyagot,bérmunkát végeztetett, majd terméket értékesített). Külön vizsgálandó, hogy a hongkongi cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...istörténik, az után – az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján – úgy kelladózni, ahogyan az alapjául szolgáló kamat után.Az Eho-tv. 3. §-a alapján százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Lakásbővítés vagy új épület

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen növelését eredményező tevékenység, hanem egyúj, önálló funkcióval, rendeltetéssel rendelkező csarnok létrehozását jelenti.A lakás mellé épített csarnokot nem lehet a lakással azonos épületként kezelni,a lakásingatlan bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
1
47
48
49
60