597 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?

Kérdés: Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől – szakképzési hozzájárulásként – pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az előző kérdésben leírtaktól eltérően a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkához Magyarországra behozott alkatrészeknek csak egy részét szállíttatja ki a magyar adóalany a német megrendelő részére, bizonyos hányadukat a német adóalany Magyarországon kívánja értékesíteni. A magyarországi értékesítések miatt a német adóalany Magyarországon pénzügyi képviselőt bízott meg. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség ez esetben?

Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?