Pénzérme, papírpénz kereskedelme (áfa)

Kérdés: Áfa szempontjából hogyan soroljuk be a pénzérmékkel, papírpénzzel kapcsolatos kereskedelmet, ha van köztük érvényes fizetőeszközként használható is? Pl. folyamatos sorszámú 20 000 Ft a piacon ér 24 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az MNB által kibocsátott, törvényes (érvényes)fizetőeszköznek minősülő érméket, bankjegyeket nem névértékükön, hanem attóleltérő értéken adják el/vásárolják meg, akkor azok az általános forgalmi adórendszerében nem "pénznek", hanem birtokba vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Részlet a válaszából: […] ...részbeni ellenértékét jelenti az átvett eszközök piaciértéke. Ezért ezen eszközök átvételét közvetlenül az átvett kötelezettségekkelszemben kell könyvelni (ha a kérdés szerinti eszközérték piaci érték, akkor)360 M Ft összegben. Az ezt meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Tagi befizetés a végelszámolás befejezéséhez

Kérdés: A 4060. számú kérdésre adott válaszban a végelszámolás befejezéséhez szükséges, a beltag által teljesített befizetést kártérítésnek minősítették, és egyéb bevételkénti könyvelést írtak. A Cégtörvény 108. §-ának (1) bekezdése szerint a végelszámoló a hitelezők követeléseinek a rendezéséhez hiányzó összeg befizetésére nem csak a bt. beltagját, hanem a tagokat (a részvényeseket) is köteles felszólítani. Tehát a mögöttes felelősséggel nem rendelkező kft.-tagokat, a bt. kültagját, az rt. részvényeseit is fel kell szólítani a hiányzó összeg 30 napon belül történő befizetésére. Ha a mögöttes felelősséggel nem rendelkező tagok eleget tesznek a felszólításnak, akkor az így befizetett összeget is kártérítésként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...tőkét. (Ezt megelőzendően, célszerű, ha avégelszámolás átmegy felszámolásba, mert akkor az utolsó helyre sorolttagokkal, részvényesekkel szembeni kötelezettség nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Szállításra átvett áru hiánya miatti felelősség

Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség miatt azt számláznia kella húsfeldolgozó felé. A húsfeldolgozó a térítés nélkül átvett terméket arendkívüli bevételekkel szemben állományba veszi, az áfát megfizetése utánlevonásba helyezi, majd – mivel csak egy terméke van – az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...lakásokat akészletek közé kell átvezetni, bekerülési értéküket pedig az előállításukkalkapcsolatosan ténylegesen felmerült költségekkel arányosan kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. nem rendelkezik arról, hogy átalakuláskor ajogutód milyen összegű fejlesztési tartalékra jogosult. Ezért a kérdésre azArt. előírása alapján lehet választ adni. Az Art. 6. §-ának (3) bekezdéseugyanis úgy rendelkezik, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...nem vezetnek jóra. Ezért javasoljuk a sportolókmagáncélú személygépkocsi-használatával kapcsolatosan az egyértelmű -szerződésekkel alátámasztott – belső szabályozást. Kizárólag a cég érdekében történő használat esetén semkötelező a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása hat hónapon túl

Kérdés: Rokkantnyugdíjast foglalkoztatunk (III. rokkantsági csoportba tartozik), akinek a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi "képzett nettó" keresete nem éri el a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át. Lehet-e hat hónap után is folyamatosan foglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíjra való jogosultsága nem szűnik meg, vagy csak hat hónapig foglalkoztatható?
Részlet a válaszából: […] ...ha a haviátlagkereset összege magasabb a nyugdíj alapját képező átlagkereset kilencvenszázalékánál, illetve annak az időközi emelésekkel növelt összegénél.A 2008. január 1-jét megelőző időponttól rokkantsági(baleseti rokkantsági) nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Operabáli belépő üzleti ajándék?

Kérdés: A "Báli rendezvények belépődíjai" kérdésre adott válaszukat olvasva kérdezem: elszámolható-e reprezentációs költségként/üzleti ajándékként az a négy operabáli belépő, mellyel a cég kereskedelmi igazgatója és legnagyobb ügyfele, feleségeik társaságában vesznek részt az eseményen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. reprezentációra vonatkozó fogalmi meghatározásaszerint: – reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggőüzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, eseménykeretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Sportegyesületi tagdíj

Kérdés: A kft. a sportegyesület részére pártolótagi tagdíjat fizetett. A kft. ingyenesen használhatja a sportegyesület helyiségeit. A sportegyesület a tagdíjról áfamentes számlát ad. Hogyan számolható el a kft. könyveiben, illetve milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...költségei között, azingyenes használatnak megfelelő összeget pedig a személyi jellegű egyébkifizetések között a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni, és avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. (Ha asportegyesület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:
1
208
209
210
343