3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?

Kérdés: A kft. az általa nagykereskedelmi mennyiségben értékesített termékről – szerződés szerint – devizában (USD-ben) állítja ki az összes számlát. Az ellenérték szintén USD-ben folyik be a cég devizaszámlájára. A kft. 2009-ben nagyobb összegű beruházást tervez, amelyhez forintra lenne szüksége. A kft. többségi tulajdonosa – aki magánszemély – rendelkezik a megfelelő mennyiségű forinttal. Van-e arra lehetőség, hogy a kft. devizaszámláján lévő USD-t a tulajdonos váltsa át a beruházáshoz szükséges forint összegének erejéig? Az átváltási árfolyam lehet a kft. és a tulajdonos közötti megállapodás tárgya? Jól gondoljuk, hogy a fent leírt átváltás még nem minősül a tag szempontjából gazdasági tevékenységnek, mert nem rendszeres és nem ellenérték elérésére irányul?

Kérdés: Társaságunk 2009. január 31-i időponttal (mérlegkészítés időpontja) elkészítette a 2008. évi mérleget, mely szerint – és a taggyűlés határozata szerint – a tulajdonosok számára osztalékfizetési kötelezettséget írt elő. Az osztalékfizetésre 2009 februárjában került sor. Az osztalékfizetés időpontjáig a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni? A céginformációs szolgáltatóhoz a kifizetést megelőzően meg kell küldeni? Vagy lehetséges majd az általános szabályok szerinti határidőre a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek megfelelni?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?

Kérdés: A gazdasági társaság – munkavégzést nem végző – tagja minden hónapban az APEH-benzinár és a 9 Ft/km átalány alapján, útnyilvántartást mellékelve hivatalos célú gépkocsihasználatot számol el a társasággal (a gépkocsi a tag tulajdona). Az eseti gépkocsihasználatot továbbra is szeretné elszámolni. Kell-e cégautóadót fizetnie? Tudomása szerint az útnyilvántartást kiküldetési rendelvénynek kell felváltania.