Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...eldöntött és kifizetett osztalék adóját esetleg évenként eltérő módon megállapítani.Az észrevételben hivatkozott válasz az osztalékkifizetéshez kapcsolódó ügyvezetői írásbeli nyilatkozat megalapozásáról szól.A Gt. 131. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész,feltéve hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában azadóévben nem nyújt ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást.A rendelkezés alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Hardverfejlesztés költségeinek kimutatása

Kérdés: A kft. 2007. évben kifejlesztett két hardvereszközt, amelynek költségeit elkülönítetten nyilvántartja. Az eszközökre 2008. és 2009. évekre összesen 15 megrendeléssel rendelkezik a kft. a 2007. évi beszámoló elkészítésekor. A 2 db eszköznek a költségeit 2007. évben hogyan számoljuk el? Az ezekhez kapcsolódó bevételek csak 2008-2009-ben jelennek meg.
Részlet a válaszából: […] ...azokat a társaság sajátvállalkozási tevékenysége során fogja rendeltetésszerűen használni,hasznosítani, illetve saját termelésű termékként készletre venni, ha azt2008-2009-ben értékesíteni fogja, saját vállalkozási tevékenységéhez nem vesziigénybe. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címke:

Két év kapott osztaléka egy éven belül

Kérdés: Ügyfelemnek, "A" kft.-nek 20%-os részesedése van "B" kft.-ben. Korábban minden év júliusában "B" kft. osztalékot utalt "A" kft.-nek, ezt számoltam el tárgyévi (a kifizetés évében) bevételnek "A" kft. könyveiben. Az idén azonban már 2008 áprilisában utalta "B" kft. az osztalékot, "A" kft. mérlegkészítési időpontja előtt. Teheti-e "A" kft., hogy a 2007. évi mérlegében kétévi osztalékot is elszámol, és innentől kezdve mindig a járó osztalékot tünteti majd fel bevételként a beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 84. §-a (1) bekezdésének előírása szerint kapottosztalékként a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózotteredményből járó összeget kell kimutatni, amennyiben az a mérlegkészítésidőpontjáig ismertté vált. Ebből következően az "A" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt (például profilváltozás miatt) már nem használjuk, a készletek közé át kell sorolni. Ha a könyv szerinti érték megfelel a piaci árnak, akkor helyes-e az átkönyvelés módja: T 139 – K 131 a bruttó érték kivezetésére, T 21-22 – K 139 az elszámolt értékcsökkenés kivezetésére?
Részlet a válaszából: […] ...összegével abruttó értéket kell csökkenteni (T 139 – K 131), az így megállapított nettóértékből a készletrevételi értékkel azonos összeget a készletek közé átvezetni(T 21-22 – K 131). Amennyiben ezen átvezetés után a tárgyi eszköz számlának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Maradványérték esetén adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
Részlet a válaszából: […] ...alapján akérdező kft. úgy döntött, hogy a gépjármű hasznos élettartama (a kft. szerintez 3,33 év!) végén várható maradványértékkel (600 E Ft-tal) csökkentettbekerülési értéket osztja fel azokra az évekre, amelyekben a gépjárművet használnifogja. A Tao-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Mennyiségi rabat

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy a szerződésnekkell olyannak lennie, amelyből egyértelműen megállapítható, termékben adottengedményről (pontosabban az engedmény fejében adott termékről) vagy térítésnélkül átadott/átvett termékről van szó.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás

Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékcsökkenés leírás vagy terven felüli értékcsökkenésileírás) tényleges felmerülésekor kell – a felmerült költségekkel,ráfordításokkal arányosan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozás a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésénekzs) pontja alapján [figyelembe véve, hogy megfelel, illetve teljesíti a(11)–(12) bekezdésben foglaltakat is) dönthet úgy, hogy az adóalapját csökkenti– a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
224
225
226
342