Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott elállás (szerződéstől) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés - az Áfa-tv. előírásai alapján - fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszból: […]érvénytelenítése visszamenőleges, így a teljesítés időpontja az eredeti számlával megegyezik. A helyesbítő számla alapján a könyvelés - az elállás jogának érvényesítési időpontjával - 2009. évi önellenőrzésként az értékesített ingatlan visszavételét jelenti, egyrészt az eladási árral csökkentve az egyéb bevételeket a vevővel szemben (T 961 - K 311), másrészt csökkentve az egyéb ráfordításokat a kivitelezéskori bruttó értékre és elszámolt értékcsökkenésre történő visszaállással (T 123 - K 861 és T 123 - K 129). Ezt követően el kell számolni az értékesített ingatlan 2009. évre még el nem számolt terv szerinti értékcsökkenési leírását is (T 571 - K 129).Önellenőrzés keretében kell módosítani a 2010-2013. évek évenkénti eredményét a visszavett ingatlan évenként elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenési leírásával (T 571 - K 129).Legegyszerűbb a meghiúsulási kötbér számviteli elszámolása - az elállás jogának érvényesítési időpontjával - az egyéb bevételek között, az adott esetben a vevővel szemben (T 311 - K 9632).A nettó használati díjként meghatározott összeg az ingatlannak a vevő tulajdonába adásától az eladó tulajdonába történő visszavételéig terjedő időtartamra szól. Ebből következően, meg kell állapítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6272

2. találat: Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]a számla kiállítása jogszerű volt, az ingatlanok értékesítésének egyéb bevételkénti elszámolása, a nyilvántartási értéknek a könyvekből történő kivezetése a számviteli előírásokkal összhangban volt. A számviteli elszámolást nem befolyásolja a tulajdonjognak a vételár teljes kiegyenlítéséig való fenntartása. A társaságnak a vevők által fizetett foglalót (T 384 - K 479) kötelezettségként kell kimutatnia mindaddig, amíg azt az adásvételi szerződésben rögzített módon nem rendezik (az ellenértékbe beszámítják, az adásvétel meghiúsulása esetén elvesztik a foglalót adók, esetleg visszajár). Az adott esetben a foglalót adók hibájából az adásvétel meghiúsult, így a foglalót adók a foglalót elvesztették, a foglalót kapó azt az egyéb bevételek között köteles elszámolni (T 479 - K 963), nyilvánvalóan akkor, amikor a vevők az adásvételi szerződéstől elálltak. Amikor a vevők az adásvételi szerződéstől elálltak, a társaság azzal a nappal vette vissza a halastavat és építményeit. Így ezzel a nappal kell azt a könyveibe is felvenni. A halastó és építményei visszavételéről helyesbítő számlát (és nem sztornószámlát!) kell kiállítani, a helyesbítésnek a visszaadás-visszavétel időpontjára kell vonatkoznia, azaz a helyesbítő számla alapján 2005 februárjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2460