801 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?

Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?

Kérdés: Ha egy adott munkát 2020. 11. 15-én kezdenek el, és 2021. 02. 15-én fejeznek be, 2021. 02. 22-én születik meg a teljesítési igazolás, amely alapján 2021. 02. 22-ei teljesítéssel kerül kiállításra a számla (szerződésben a teljesítési igazolás elszámolásának dátumát tekintik teljesítésnek), így az áfa a 02. havi bevallásban kerül elszámolásra, akkor fel kell-e tüntetni a számlán az elvégzett munka időszakát, vagyis a 2020. 11. 15. – 2021. 02. 15. időszakot? Ha igen, akkor szíveskedjenek törvényi hivatkozást adni. Ezen számla összegéből a 2020-as évre eső részt el kell határolni? Véleményünk szerint fel kell tüntetni és el is kell határolni, de ha a számlán nincs ez az adat, akkor az elhatárolás nem, vagy csak többlet-utánajárással valósítható meg. Véleményünk szerint ezen eljárás független a szerződéses elszámolási egység megítélésétől.

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?

Kérdés: Az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont és a számviteli előírások szerinti teljesítési időpont eltérhet egymástól folyamatos teljesítésű szolgáltatás és időszaki elszámolás esetén. Ilyen esetben hogyan és melyik évre kell könyvelni a számlakiállítónál és a befogadónál a nettó és az áfa összegét?

Kérdés: A Számviteli Levelek 447. számában a 8566. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva a következő körülménnyel egészíteném ki a kérdésemet. A kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott, a jegyzett tőke feletti vagyonból (eredménytartalékból) történt a tőke kivitele a kiválással létrejött társaságba. Vagyis, ha a kiválás során részben sem szűnt meg az anyacég részesedése (a leányvállalat jegyzett tőkéje változatlan), így nincs mit kivezetni, ezért a holdingtulajdonos "csak" a kiválással létrejött leányvállalat saját tőkéjének megfelelő értékű részesedést könyveli: T 17 – K 36, T 36 – K 97 könyvelési tétellel?