Külföldi szakemberek részére szállásbiztosítás

Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás alapvető követelménye, hogy az megfelelően bizonylatolt legyen. Az adott esetben a szálloda számlája önmagában nem elegendő. Szükség van az annak szükségességét alátámasztó egyéb dokumentumra is.Tekintettel arra, hogy a külföldi cégtől vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] Az X Kft.-nél a tagikölcsön-kötelezettség fejében a tulajdonosok felé kiállított saját váltó kiállításának az időpontjával a tagikölcsön-kötelezettség megszűnik, helyette váltótartozást kell a könyvekben kimutatni, számviteli elszámolása: T 47. Rövid lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Hűtőszekrényben elhelyezett áruk drágábban

Kérdés: Ütközik-e valamilyen törvényi előírásba az, ha egy kiskereskedelmi élelmiszerbolt a hűtött italokat (pl. félliteres üdítő, dobozos sör) drágábban értékesíti, mintha ugyanazt a terméket a vásárló a polcról vette volna le (nem a hűtőszekrényből)? Kifogásolható-e, ha a hűtőszekrényen elhelyez egy tájékoztatást, amely szerint az onnan kivett termékek esetében + bruttó 10 forint ellenértéket számol fel, hogy ellensúlyozza a rezsiárak növekedését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem számvitelhez, nem adózáshoz kapcsolódik, így arra érdemi választ nem tudunk adni. Kérdésével forduljon az élelmiszerbolt kereskedelmi felügyelőségéhez.Ha az ő véleményük szerint jogos a 10 forint felszámítása, akkor a 10 forinttal növelt összeget kell az áru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdések megválaszolása igennel vagy nemmel nem lehetséges. A kérdés egyszerűségéből ugyanis valójában inkább az következik, hogy a kérdező nem ismeri, vagy nem jól ismeri a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb számviteli és adózási feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal - amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre - jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott - több üzleti év érintettsége esetén - a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdés - különösen a szoftverkövetés vonatkozásában - a megszokottól érdemileg eltérő számviteli elszámolást takar, amely elszámolás a számviteli törvény tételes előírásaival nem egyeztethető össze. Ezért indokolt a különféle variációkkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke - áfával növelten - mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) lehetőséget biztosít az egyszerűsített végelszámolásra. A 2018. január 1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. § (2) bekezdése, illetve 3. számú mellékletének II. rész 3. pontja alapján, a szolgáltatások közül 5%-os adómérték alá tartozik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmazása (TESZOR'15 56.10-ből)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasása után úgy tűnik, hogy a kérdező a felszámolt megrendelővel kapcsolatos követelése rendezése érdekében számos törvényi előírást nem vett figyelembe, amelynek a következményeit elsősorban a kft. viseli.Alapvető számviteli követelmény az adóssal (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Adószám törlése, visszaállítása után az áfa levonása

Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)-(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 137. § (1) bekezdése alapján, ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik. A fenti rendelkezést az egyes adótörvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Elvitelre értékesített étel áfamértéke

Kérdés: A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. § (2) bekezdése, illetve 3. számú melléklete szerint 5 százalékos adókulcs alá tartozik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalma (TESZOR'15 56.10-ből). AKözponti Statisztikai Hivatal által kiadott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
1
2
3
8