2097 cikk rendezése:
1. cikk / 2097 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
2. cikk / 2097 Gépkocsibeálló-bérlet áfája
Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?
3. cikk / 2097 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
4. cikk / 2097 Fogorvosi ellátás finanszírozásának elszámolása
Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?
5. cikk / 2097 Az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltése
Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
6. cikk / 2097 Téli gumi elszámolása
Kérdés: A téli gumi elszámolása kapcsán több állásfoglalást is találtunk a Számviteli Levelekben, amelyekben eltérő választ kapunk. Az SZL 2019. január 31-i, 399. lapszámban, 7814. sorszám szerinti válaszban: „a téli gumik beszerzését vásárolt anyag, a használatra való előkészítése érdekében felmerült szerelés, centrírozás igénybe vett szolgáltatás költsége, a szerelt autógumi beszerzési értéke pedig anyagköltség.”
Az SZL 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?
Az SZL 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?
7. cikk / 2097 Készpénzben fizetett előleg, vételár külföldön
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?
8. cikk / 2097 Uniós partner állít ki számlát önszámlázás keretében
Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
9. cikk / 2097 Hallgatási díj elszámolása
Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
10. cikk / 2097 Vármegyebérlet főállású beltag részére
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?
