Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Ptk. kérdésben hivatkozott előírása a Ptk. hatálybalépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik, mivel a Ptk. hatálybalépését megelőzően hatályos Gt. 135. §-ának (5) bekezdése szó szerint azonos rendelkezést tartalmazott.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő eltérés igénye sem, többletigény vagy a nem megfelelő áruk pótlása.A kérdés szerinti számla devizában tartalmazza az ellenértéket, amelyet a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes, választott devizaárfolyamon forintra kell átszámítani. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alátámasztják a számviteli szabályokat. Az új Ptk. ugyan – a korábbihoz hasonlóan – nem szól arról, hogy az engedményezés ellenérték fejében vagy ingyenesen történhet. A diszpozitív szabályok azonban egyiket sem zárják ki.Az engedményezés számvitele,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kölcsönszerződés.A Ptk. szerinti követelés engedményezése esetén a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába, az ellenérték meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel vannak az esedékességig (késedelem esetén a követelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciális visszatartás átvállalása

Kérdés: Garanciális visszatartás átvállalása esetén korrigálni kell a társaságiadó-alapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt a kérdést kell értelmezni!Garanciális visszatartás esetén a megrendelő az elvégzett munka ellenértékét teljes összegében nem fizeti ki a vállalkozónak mindaddig, amíg a vállalt garanciális időtartam nem telt le, és amíg a vállalkozó – ezen időtartam...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Áramszámlában lévő szolgáltatás

Kérdés: A számviteli törvény szerint az áramszámlán szereplő sokféle tételt nem kell elkülönítetten szolgáltatásokra és anyagköltségre könyvelni, az egész anyagköltség. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha két külön cég szolgáltatja az áramot? Az egyik cég a fogyasztást számlázza, a másik a rendszerhasználati díjat. Ez esetben is mind a két számla anyagköltségként könyvelendő, vagy a rendszerhasználati díj már szolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szükséges, és nem tekinthető külön szolgáltatásnak (áramfogyasztás nélkül a rendszerhasználati díj, mint egy sajátos szolgáltatás ellenértéke, nem értelmezhető).Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az anyag (mint eszköz) bekerülési értéke magában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címkék:  

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– elsődlegesen az 5. számlaosztály számláin kell könyvelni. Így a tervezés, a műszaki ellenőrzés számlázott – áfa nélküli – ellenértékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között, az építési engedélyezési, a használatbavételi, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: Hogyan változik az időszakonkénti elszámolás a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanács­adói szolgáltatások esetében? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg,– teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kezdődik, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg, a bevétel adókötelezettségének megállapítására a kérdésben is felsorolt szabályok nem alkalmazhatók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:
1
…
82
83
84
…
222