Bejelentési, biztosítási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi szabályok értelmében csak egy tagállam társadalombiztosítási szabályai alkalmazandók még azon magánszemélyek esetében is, akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet (883/2004/EK rendelet).Amennyiben az egyik tagállam (a kérdés szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.

Használt személygépkocsi vásárlása külföldről

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Az adó alapja az ügylet ellenértéke, azaz a vételár. Az ellenértékbe a felmerült járulékos költségek akkor számítanak bele, ha azokat a termék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően – nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett bruttó értéken kell az egyéb ráfordítások, a kapott ellenértéket az egyéb bevételek között elszámolni. (Bruttó értéknek a lakások átvezetéskori könyv szerinti értéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Tiszteletpéldányok elszámolása

Kérdés: A társaság felhasználási szerződés keretében megvásárolja a szerzőtől a jogi védelem hatálya alá tartozó mű kizárólagos felhasználási jogát többszöri kiadásra példányszámtól függetlenül, területi korlátozás nélkül, 8 évre. A szerzőt a felhasználási jog átruházásának ellenértékeként egyszeri egy összegű szerzői díj illeti meg. A szerződésben külön pontban szabályozzák a tiszteletpéldányok kérdését. A szerző a megjelent mű első kiadásából 15 darab tiszteletpéldányt kap. A térítésmentesen átadott tiszteletpéldányok a szerzői díj részét képezik-e, vagy azok piaci értékét a szerzői díj összegéhez hozzá kell számítani, és ez után kell a személyi jövedelemadót és a járulékokat levonni és megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ egy kérdéssel kezdjük: milyen tiszteletpéldány az, amiért a szerzőnek külön fizetnie kell? Ebből következően a kérdésben megjelölt második lehetőség nem járható út.A szerzők – általános gyakorlat szerint – általában csak 1 vagy 2 tiszteletpéldányt kapnak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Hálózatcsatlakozási díj áfája

Kérdés: Társaságunk hálózatcsatlakozási díjat fizet a területen működő áramszolgáltatónak, melynek fejében a csatlakozási ponton (trafó) bővítést hajtanak végre. A csatlakozási díj áfameg­ítélés szempontjából a fordított áfa alkalmazása alá tartozik? A megállapodás tartalmazza, hogy az áramszolgáltatónak mérési tervet kell jóváhagyatnia.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg [l. 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet].Látható, hogy a csatlakozási díj alapvetően a közcélú hálózathoz történő csatlakozás ellenértéke. Megfizetésével a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton jogot szerez a szerződésben rögzített...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Belépőjegyek értékesítése bizományosi konstrukcióban

Kérdés: Cégünk bizományosi szerződés keretében értékesít belépőjegyeket különböző rendezvényekre mint jegyiroda. Saját nevünkben járunk el, tehát mi állítjuk ki a számlát. Utólagos elszámolással az eladott jegyekről a szervező kiállítja felénk az ő számláját. A profitunk az ügyleten a bizományosi díj (jutalék). Hogyan kell helyesen számlázni ezt az ügyletet? Ha a szervező a bizományosi díjjal csökkentett számlát állít ki felénk, mi pedig a teljes összeget a végfelhasználók felé, vagy az, ha a szervező is a teljes összeget számlázza felénk, és mi visszaszámlázzuk neki a bizományosi díjat (jutalékot)? Ha 18%-os áfakulcs alá tartozik a termék, amit bizományosként értékesítünk, akkor ezen termékek értékesítéséhez tartozó bizományosi díj is 18% áfa alá tartozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. A szolgáltatás közvetítőjét (bizományosát) megillető díj pedig két szolgáltatás ellenértékének különbözeteként jelenik meg. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a bizományos a tevékenységéért járó bizományi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által megállapított, visszaigazolt díját, mint az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét, az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolniuk [Szt. 72. §-ának (1) bekezdése]. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Klubba belépők tagsági díja

Kérdés: Ügyfelünk (utazási iroda) klubrendszert szeretne bevezetni. A klubrendszerbe belépők egyszeri díjat fizetnek a tagságért, ezt követően kedvezményeket kapnak az iroda ajánlataiból, illetve kiemelt szolgáltatást (5 évig). Hogyan könyvelendő a belépési díj mint szolgáltatás ellenértéke, és mi a helyes teljesítési dátum?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell oldani a kérdés ellentmondásait. A klubrendszerbe belépők a tagságért fizetnek egyszeri díjat, tehát az tagdíj és nem szolgáltatás ellenértéke. A tagdíj lehet öt évre szóló, de ehhez azt szükséges belső szabályzatban rögzíteni, hogy az öt év alatt minden...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Árukészlet éven belüli átminősítése

Kérdés: Az árukészletet év elején átminősítjük tárgyi eszközzé, majd az év utolsó negyedévében értékesítjük, ezért vissza kell minősítenünk készletté. Mi a teendőnk az addig elszámolt értékcsökkenéssel? A visszaminősítés a tárgyi eszköz nettó értékén történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...használják, használták az értékesítésig. Ebben az esetben azt tárgyi eszközként kell értékesíteni, az áfa felszámításával az ellenértéket számlázni, az áfa nélküli ellenértéket egyéb bevételként, a könyv szerinti nettó értéket pedig egyéb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
83
84
85
…
222