1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?

Kérdés: A 2006-ban megjelent jogszabály szerint a pénznyerő automatákat 5 év után nem lehet tovább üzemeltetni, és mint veszélyes hulladékot át kell adni egy arra hivatott szervezetnek. A jelenlegi leírási kulcs – összhangban a Tao-tv.-ben foglaltakkal – 14,5%-ban került meghatározásra. Amennyiben ezt megemeljük, minimum évi 20%-ra vagy többre (az Szt. erre lehetőséget ad, ezen változást rögzítve a számviteli politikában, pontosabban az értékelési szabályzatban), új gép esetén ez pont öt adóév, viszont a különbözettel meg kell emelni az adóalapot. Helyesek ezen ismereteim?

Kérdés: A 2465. számú kérdésre adott válasz helyesbítése: a kérdés arra irányult, hogy a Tao-tv. 1. számú mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján egy 2003-ban beszerzett, korábban még használatba nem vett, 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszköz leírási kulcsa 2005-ben megváltoztatható-e.

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?

Kérdés: Kutatási, kísérleti-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozás a kutatás, a kísérleti fejlesztés során elért eredményt, mint szellemi terméket értékesíti. Számviteli politikáját most alakítjuk ki. Hogyan kell helyesen könyvelni ezen folyamatot?

Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?